​Előre figyelmeztet


Gördülékenyebbé és kiszámíthatóbbá tehető az ellátási lánc az élelmiszeriparban is, emellett jó előre diagnosztizálhatók a meghibásodások az Ipar 4.0 megoldásaival – így elkerülhetők a nem tervezett leállások. Ezen felül növelhető az energiahatékonyság és garantálható a megfelelés az élelmiszerlánc-biztonsági szabályozásnak.

Ugyanakkor az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó megoldások terjedését nehezíti az ágazat egyedi és heterogén jellege, annak 33 szakágazata és szakágazatonkénti eltérő vállalati mérete. Továbbá az is, hogy az előállítandó termékkörök vagy termékek is más-más fejlesztési irányokat és megoldásokat igényelnek. Az élelmiszeriparban a hozzáadott értéket minél magasabb szintre kellene emelni, hiszen ez egyrészt gazdaságélénkítő hatású, másrészt kiemelten fontos a fogyasztók egészséges hazai élelmiszer-ellátása érdekében.

Az ágazat sikerének egyik záloga a minőségi alapanyag előállítása, a másik a hatékonyság, a racionális termelés, az állandó minőség megteremtése nemcsak az alapanyagoknál, hanem a termelt előállított élelmiszer, félkész és késztermék szintjén is. Ehhez egy irányított, kiszámítható termelés, gazdaságos működtetés társul, amely alapja a fenntartható működésnek is. Ez persze megfelelően képzett humánerőforrást, azaz jó szakembereket igényel.

​Mezőgazdaság 4.0


Bár a digitális fejlesztések más ágazatokkal összevetve eddig lassabb ütemben haladtak az agráriumban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése szerint a koronavírus-járvány következtében most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak. Hazánkban már jelen van az adatalapú technológiák használata, az úgynevezett Mezőgazdaság 4.0, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból nyert információk beépítése a termelési folyamatokba.

Lassan minden új forgalomba kerülő gép képes az adatgyűjtésre, és a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek az igénynek megfelelően. Ám egyelőre nem haladja meg a 25-30 százalékot a kihasználtságuk, és a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelően, így van hova fejlődni.

A nádudvari székhelyű KITE Zrt. évente több mint 1 milliárd forintot költ K+F-re, és ezzel a vezető hazai innovátorok között igencsak előkelő helyet foglal el. Az új idők új szeleiről a 60, magasan kvalifikált szakembert foglalkoztató innovációs főigazgatóság gondoskodik. „Gondoljunk bele: a mai korszerű gépi technológiák alkalmazása során egy 100 hektáros kukoricatáblán minden egyes művelettel gyűlnek az adatok, mégpedig hektáronként 2-2,5 millió adat. Ez 100 hektáron 200-250 millió adatot jelent, amit szűrni, tárolni és szakmailag értékelni kell” – nyilatkozta korábban a Haszon Agrárnak Hadászi László innovációs főigazgató.

​Precíziós vetőgép talajszondával


2019-ben „Magyarország legszebb birtokának” választották a derecskei Bold Agro Kft.-t, ahol a szántóföldi növénytermesztésben, a sertéstenyésztésben és a kertészeti ágazatban is évek óta alkalmazzák a precíziós gazdálkodás megoldásait. Kukorica-vetőgépüket PP (precision planting) modullal szerelték fel, ami több különböző innováció segítségével a kukorica-vetőmagvak talajba helyezését nagyon precízen végzi el.

Az elektromos soronkénti meghajtás lehetővé teszi a soronkénti elzárást és a tőszám beállítását. Továbbá a nyomásállítás a vetőkocsikat egymástól függetlenül – a talajállapotnak megfelelő mértékben – nyomja a talajra, hogy a vetőmélység egyenletes legyen. A lehordó szalag (speed tube) segítségével a vetőmag a vetőárokba nem leesik, hanem egy szállítószalag segítségével kerül az árok mélyére, ezzel lehetővé téve a nagy sebességű vetést. Emellett a gép több talajszondával is monitorozza a talaj nedvesség-, hőmérséklet- és tápanyagtartalmát, így differenciálható a vetés.

Végül, de nem utolsósorban minden egyes vetőmagról, duplázásról, kihagyásról GPS-es (műholdas) térkép készül, amin visszakereshetőek és lokalizálhatóak a vetés részletei. Dr. Szabó Viktor ügyvezető igazgató elmondta, hogy az intelligens vetőgépet távolról is tudják ellenőrizni, úgy, hogy az erőgépben lévő monitorral megegyező adatokat látnak, valós időben.