Importot vált ki

Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban nagy mennyiségű szennyvíziszap keletkezik a kommunális művekben. Ezt többnyire elégetik, az eredmény nagyjából 45–50 ezer tonna iszaphamu évente.

Ennek pedig elég magas foszfortartalma: 8–13% közt alakul. De visszanyerésre eddig alig használták, mivel a benne lévő foszfátok csak kis mértékben hasznosíthatók a növények számára.

Most azonban az iszapból évi 15 ezer tonna rendkívül hatékony műtrágya készül az Emter cég új üzemében. Ez nagy jelentőségű, hiszen eddig a foszfát 90%-a külföldi lelőhelyekről származott, főleg Marokkóból.

A lényeg egy új eljárás

Az új termék máris megfelel a szennyvíziszap-rendeletnek. Ez 2029-től egész Németországban kötelezővé teszi, hogy az iszapból nyerjék vissza a foszfort. Az üzem lényege az új R-Rhenania-eljárás, amelyet a német Szövetségi Anyagkutatási és Vizsgálati Intézet (BAM) fejlesztett ki. Ennek során az iszaphoz nátrium-karbonátot adnak, majd termokémiai kezelésnek vetik alá.

Így a nehezen oldódó foszfor a növények számára könnyen felvehetővé alakul át. Eközben az illékony nehézfémeket eltávolítják (ami főleg kadmium, ólom, higany), és külön fogják be a füstgáztisztítás során.

1
Hatékony üzem, hatásos anyag

Ez a termokémiai folyamat közvetlenül a rostélyos tüzelőberendezésben zajlik. Az égetésbe történő integrálás pedig nagy mértékben energiahatékony és költségkímélő. További előny, hogy a technológia nemcsak rostélyos tüzelőberendezésben, hanem más termikus aggregátorokban is alkalmazható (például forgó- vagy lapátos kemencében).

Sikerült tehát kifejleszteni egy Németországban egyedülálló, Európa-szerte is igen modern újrahasznosítási eljárást a foszfát mint nyersanyag számára. Ipari méretben először az Emter cég üzeme valósítja meg ezt Altenstadt községben. Üzemavatással egybekötve már be is mutatták nyilvánosan 2025 októberében.

Ez költséghatékony megoldás a közelgő visszanyerési kötelezettség teljesítésére nemcsak a szennyvíztisztítók, de a települések számára is. A Bonni Egyetem és a Bajor Állami Mezőgazdasági Intézet (LfL) pedig terepi kísérletekkel igazolta a reciklált termék kiemelkedő hatását.

Emellett előkészítik az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges engedélyezést. A legyártott bajor műtrágya teljes egészét regionálisan fogják felhasználni.

Ammóniagyártás apró villámokkal
Világszerte sok ammóniát használnak műtrágyák, hűtőközegek és sok egyéb vegyi anyag előállításához. Ma főleg egy 19. századi, energiaigényes módszerrel zajlik az ipari léptékű termelés, ez a Haber–Bosch-eljárás. Sokan próbálnak környezetbarátabb megoldásokat találni, de talán a legizgalmasabb a Sydney-i Egyetem újítása: a kutatók mesterséges villámokkal „kicsiklandozzák” a levegőből az ammóniát. Ehhez pedig nem kell sok energia, sem fosszilis tüzelőanyagok vagy drága katalizátor. A levegő oxigénjét és nitrogénjét plazma állapotba hozva a nitrogén-oxid molekulákat egy membrános elektrolizáló cellába vezetik. Mivel így az ammónia eleve gáz halmazállapotú, könnyű kinyerni. Így elkerülhető a folyadékban való oldódás és az azt követő leválasztás. Tehát a módszer sokkal olcsóbb, egyszerűbb és tisztább, mint a Haber–Bosch-eljárás.
2