Fotó: Shutterstock
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést, belenéztünk
2022-07-19
135 igen és 54 nem szavazattal, egy tartózkodós mellett elfogadta a parlament Magyarország 2023-as költségvetését. A számok tehát megvannak, a kérdés az, hogy a jelenlegi, meglehetősen bizonytalan gazdasági, geopolitikai környezetben tarthatóak lesznek-e.
A költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol. Ezzel a mértékű növekedéssel és hiánnyal a tervek szerint az államadósság 2023 december 31-re az idei év végére várt 76,1 százalékhoz képest 73,8 százalékra csökkenne a GDP arányában.
A törvény elfogadása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke azt mondta: a 2023-as költségvetés mind az alkotmánynak, mind a hatályos törvényeknek megfelel, ugyanakkor a jelenlegi bizonytalanságok miatt a tanács az javasolja, hogy készüljenek forgatókönyvet arra az esetre, ha romlana a gazdasági környezet.
A most elfogadott költségvetési törvény szerint az államháztartás központi alrendszerének
A csaknem 31 ezermilliárd forint bevétel jelentősen meghaladja a korábbi éveket, idénre ugyanis valamivel több mint 25 ezer milliárd forint bevétel volt eredetileg előirányozva, míg 2021-re még csak 24 ezermilliárd. A kiadások is ehhez hasonlóan változnak, míg idénre 28 500 milliárd forint kiadást terveztek tavaly, addig 2021-re még csak 28 ezret. A költségvetés számainak nominális növekedése azonban nem feltétlenül jár együtt a pénzbőséggel, jelentős részben ugyanis az infláció miatt lesznek magasabbak jövőre a bevételek és a kiadások is.
Az állam legnagyobb adóbevételei így állnak össze:
Kiadási oldalon a magas infláció miatt nominálisan mindenhol növekedtek a tételek, de a Telex összefoglalója szerint többet mond el a jövő évi költségvetésről az, hogy azok aránya egymáshoz képest hogyan változik. Ennek megfelelően csökken az oktatás (8,5-ről 8 százalékra), egészségügyi (11-ről 9,8 százalékra), valamint közlekedésre és távközlésre (8,5-ről 8 százalékra) fordított költségvetési arány. Növekszik ugyanakkor a társadalombiztosítási és jóléti kiadások (29,3-ról 31,8-ra), az államadósság-kezelés (6,4-ről 8,2-re), valamint a védelem (4,1-ről 5,3 százalékra) aránya a költségvetésben.