A héten érkezett lehűlés a jövő hét nagyobb részében kitart, a következő napokban néhol gyenge fagyok is előfordulhatnak. A lehűléssel aranyat érő májusi eső is érkezett, sajnos nem elég és nem is mindenhová: az Alföld továbbra is szárazsággal küzd, míg a Dunántúlon sokat javult a talajok nedvességtartalma. A szántóföldi növényeknek a keleti országrészben égető szüksége lenne a csapadékra, érkezik is valamennyi, de közel sem elegendő.
A következő 6-8 nap során hűvös idő várható kisebb csapadékkal. Vasárnap főleg keleten hullhat eső, ezen kívül csak elszórt záporok alakulhatnak ki az országban. Területi átlagban összességében 10 mm alatti csapadék várható a jövő hét közepéig, nagy területen nem várható számottevő mennyiség. Így a talajok száradása lesz a jellemző, az Alföldön nem valószínű az aszály enyhülése. A felhőzet mennyisége csökken, részben napos idő várható. A hőmérséklet az átlag alatt alakul majd, a fagyosszentek tartósan hűvös időt hoznak: napközben is csak 13-19 fokra lehet számítani, éjszakánként pedig 10 fok alá hűl a levegő, a hidegre hajlamos helyeken akár gyenge fagyok is előfordulhatnak - írja a Hungaromet.
10-30 milliméter eső esett a héten
Hétfőn még nagy területen hullott számottevő csapadék, elsősorban a Dunántúlon és a déli határ mentén, majd kedden és szerdán inkább már csak kisebb eső fordult elő. Az elmúlt napokban nagy területen hullott 10-30 mm csapadék, de a keleti országrészben jóval kevesebb esett, az Alföld egyes részein például még 2 mm sem. A Dunántúlon az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából megfelel az átlagosnak, míg keleten rosszabb a helyzet: a Viharsarokban például március vége óta alig hullott csapadék. Az egyenlőtlen csapadékeloszlást a talajok nedvességtartalma is tükrözi: a Dunántúlon az elmúlt napokban sokat javult a helyzet, arrafelé kedvező a talajnedvesség. Ezzel szemben az Alföldön a felszín közeli réteg immár teljesen kiszáradt, így ott nagy területen alakult ki közepes vagy nagy fokú aszály az egyelőre sekélyen gyökerező nyári növényekre vonatkozóan.
Ez a helyzet a szántóföldön
Az őszi vetések a csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce még virágzik. A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. Bár a mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de sürgősen kiadós esőre lenne szükség. A kukorica és a napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. Az április második felében csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, az Alföldön és a Kisalföldön azonban nagy területen száraz volt a talaj, ezért rendkívül nehezen, egyenetlenül keltek a növények. A Kisalföld azóta megázott, arrafelé sokat javultak a körülmények, de az Alföldön nagy területen csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet.
