Az egyik legrégebben ismert konyhai fűszernövény a snidling (metélőhagyma; Allium schoenoprasum). Évelő növény, melynek nem a hagymagumóját, hanem vékony leveleit fogyasztjuk.
Kora tavasztól egész nyáron át vagy akár a téli hajtatási időszakban is ellát friss zölddel. Szaporítása magvetéssel vagy tőosztással is lehetséges. Apró fekete magjait március végén – áprilisban néhány centiméter mélyen vessük a jól megmunkált, komposzttal dúsított, nedves talajba. A friss szerves trágyázást kerüljük. Még gyorsabb szaporítási mód, ha az idős, méretesre növő töveket tőosztással 3-4 felé választjuk és új helyre telepítjük. Erre a legalkalmasabb időpont a nyár vége. Gondoskodjunk a gyommentes, laza talajról, és ha nagy a szárazság, akkor némi vízutánpótlásról. Napos vagy félárnyékos helyen is szépen fejlődik - írja a Magyar Mezőgazdaság.
Ha elérte a 20-30 cm-es magasságot, kezdődhet a szüret. Ne féljünk visszavágni a friss hajtásokat, a leveleit visszavágva újra kihajt, s akár 3-4 alkalommal is szüretelhető egy szezonban. Leveleit leginkább frissen használjuk, de akár le is fagyaszthatók.
A legízletesebbek a tavasszal gyűjtött levelek, melyeket zöldfűszerként salátákhoz, levesekhez, túróhoz keverve vagy vajaskenyérre szórva is használhatjuk. A metélőhagyma lila virágai is ehetőek, díszítésre is használtjuk vendégváró falatoknál.
Jót tesz a szervezetnek a rendszeres hagymafogyasztás?
A hagymafogyasztás egészségügyi előnyeiről korábban írtunk. A hagymafélék vitaminok, ásványi anyagok és növényi vegyületek természetes forrásai. Különböző fajtái léteznek (elég csak a vörös-, a lila- a zöld- vagy a salátahagymára gondolni), de ha az ízviláguk és a felhasználhatóságuk el is tér, a tápanyag-összetételük hasonló.
Egy közepes méretű hagyma 44 kalóriát tartalmaz. A napi C-vitamin szükséglet 20 százalékát fedezheti. Emellett például B6-vitaminban, folsavban, káliumban és mangánban, valamint antioxidánsokban is gazdag.
A hagymafogyasztás segíthet optimalizálni a bélrendszer működését, kedvezően hathat a szívre, valamint vérnyomáscsökkentő hatása is lehet. Csökkentheti a koleszterinszintet, erősítheti a csontokat és támogathatja a szem egészségét. Mérsékelheti néhány ráktípus (például tüdő-, prosztata- és gyomorrák) kialakulásának a kockázatát. Sőt, a hagyma antibakteriális tulajdonságokkal is bír.
Azonban a Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, vannak, akiknek nem ajánlott a hagymafogyasztás. A hagymában található fruktán (egyfajta összetett szénhidrát) egyeseknél emésztési panaszokat válthat ki. Puffadást és gyomorgörcsöt okozhat, különösen nyersen fogyasztva. Továbbá a magas kéntartalma miatt rossz leheletet, szájszagot eredményezhet.
