A magyar gasztronómia legfontosabb alapanyagai közé tartoznak a hagymafélék. Emiatt különösen örömteli, hogy egyre több kutatás világít rá a hagymafogyasztás kedvező egészségügyi hatásaira. Azonban egyeseknek inkább kerülendő élelmiszer lehet a hagyma.
Számos kedvező hatása lehet a szervezetre a hagymafogyasztásnak
Több egészségügyi előnye lehet, ha az ember beiktatja a napi étrendjébe a hagymát. A hagymafélék vitaminok, ásványi anyagok és növényi vegyületek természetes forrásai. Különböző fajtái léteznek (elég csak a vörös-, a lila- a zöld- vagy a salátahagymára gondolni), de ha az ízviláguk és a felhasználhatóságuk el is tér, a tápanyag-összetételük hasonló.
Egy közepes méretű hagyma 44 kalóriát tartalmaz. A napi C-vitamin szükséglet 20 százalékát fedezheti. Emellett például B6-vitaminban, folsavban, káliumban és mangánban, valamint antioxidánsokban is gazdag.
A hagymafogyasztás segíthet optimalizálni a bélrendszer működését, kedvezően hathat a szívre, valamint vérnyomáscsökkentő hatása is lehet. Csökkentheti a koleszterinszintet, erősítheti a csontokat és támogathatja a szem egészségét. Mérsékelheti néhány ráktípus (például tüdő-, prosztata- és gyomorrák) kialakulásának a kockázatát. Sőt, a hagyma antibakteriális tulajdonságokkal is bír.
Azonban a Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, vannak, akiknek nem ajánlott a hagymafogyasztás. A hagymában található fruktán (egyfajta összetett szénhidrát) egyeseknél emésztési panaszokat válthat ki. Puffadást és gyomorgörcsöt okozhat, különösen nyersen fogyasztva. Továbbá a magas kéntartalma miatt rossz leheletet, szájszagot eredményezhet.
Hullámvölgyben lehet a magyar hagymaszektor
Egyébként visszaszorulóban van a vöröshagyma-termesztés Magyarországon. A 2022-ben beadott területalapú támogatások alapján 1292 hektáron termesztették a vöröshagymát hazánkban, amelyből 910 hektár tavaszi és 383 őszi volt. Ez jelentős csökkenés 2021-hez képest, amikor 1574 hektáron ültették a növényt.
A vöröshagyma meglehetősen jól tűri az aszályt, azonban a kelés idején fontos a megfelelő mennyiségű csapadék. Ahol két éve nem volt megoldva az öntözés, sokszor vontatott és hiányos volt a kelési fázis. Ahol meg volt oldva, ott átlagos, vagy annál jobb volt a termés. A szakemberek szerint öntözés nélkül nincs jövője a hagymatermesztésnek Magyarországon.
A nagytermelőké lehet a jövő?
Nagyrészt Ausztriából és Szlovákiából érkezik a külföldi áru. A hazai termelésből mindössze a piac 50 százaléka látható el, és a KSH külkereskedelmi adatai alapján az is jól látható, hogy többnyire januárra fogy el a hazai termés, és onnantól az áttelelő hagyma betakarításáig jelentősen megnő az import mennyisége. Érdemes megemlíteni azonban, hogy a vásárlói szokások is jócskán változtak, megszűnt az otthoni tárolás, és friss termék lett a hagyma is, ami azt jelenti, hogy a hazai háztartások az aktuális fogyasztás szerint, kisebb mennyiségben vásárolnak hagymát, éppen annyit, amennyire szükségük van
- tájékoztatott tavaly a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A NAK szerint elsősorban a kistermelők aránya csökken a hagymaszektorban. A nagyobb területen termesztők száma nagyjából stabil Magyarországon. A jövőben számítani lehet az áttelelő hagymaterületek növekedésére, ahol jelentősebb mennyiségben foglalkoznak tavaszi vetésű fajtákkal. Valószínűleg ezek a termelők áttelelő hagymában is bővíteni fognak.
A Kamara hozzátette, a további bővüléshez szükség van a tárolókapacitások növelésére, légtechnikával ellátott épületekre, hűtőházakra, illetve a konténeres tárolók számának növelésére, valamint a közösségi tárolók is megoldást jelenthetnének a problémákra.
