Nem muszáj hagyományosan makói fajtának lennie a makói hagymának

A „makói hagyma” elnevezést többségében zömmel marketing célok miatt használják a termelők. Az így értékesített vöröshagyma nagyobb része már nem hagyományos makói hagymafajta.


Visszaszorulóban a makói hagymafajta

Úgy tűnik, egyre kevésbé éri meg termeszteni Magyarországon a hagyományos makói hagymafajtákat. Az utóbbi években ugyanis jelentősen csökkent a hazai termőterületeik mérete – írja az Agrárszektor.hu.

A hagyományos makói vöröshagymafajták (mint például a Makói Bronz) egyre kevésbé bírják a térségben bekövetkező éghajlati változásokat. Ezért jellemzően olyan fajták veszik át a területüket, amelyek jobb stressztűrő képességekkel rendelkeznek és hektáronként nagyobb termésátlagot hoznak – tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a portált.

A „makói hagyma” termékmegnevezést jellemzően csak marketingfogásként használják a gyártók, nem mindig jelenti azt, hogy a kínált áru hagyományos makói hagymafajta. Ennek az oka, hogy bár a makói hagyma eredetvédelem alatt áll, a szelekciónak és a térségre jellemző kétéves, dughagymás termesztési módnak köszönheti a hírnevét és azt, hogy hungarikummá vált. A kifejezés használta tehát nem vöröshagymafajta-függő.

Ilyen a hazai termelés

Magyarországon összesen 1574 hektáron ültettek vöröshagymát tavaly. Az ültetett vöröshagymafajták szortimentje igen széles volt az országban. Hódmezővásárhely körzetben összesen 198 hektáron, ezen belül Makón 20 hektáron foglalkoznak őszi- és 46 hektáron tavaszi vöröshagyma termesztéssel (Csongrád-Csanád megyében összesen 252 hektáron). A megyében egyébként 350 hektáron termesztenek fokhagymát is.

Az országban jelentős még a vöröshagyma-termesztés Békés megyében (377 hektár), Bács-Kiskun megyében (314 hektár) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (219 hektár).

39,2 tonna volt tavaly a vöröshagyma hektáronkénti termésátlaga hazánkban, 61,7 ezer tonna pedig az össztermés. Arról azonban nem készült kimutatás, hogy mennyi volt ebből hagyományos makói hagymafajta.

Már létezik „könnymentes” hagyma is

Egyszer talán abból a vöröshagymából is lehet híres hagyma, amelyről ebben a cikkünkben írtunk. Nagyjából 30 év keresztezési munka eredményekért megszületett ugyanis a Sunions névre keresztelt vöröshagyma, amely felvágásakor kevésbé irritálja a szemet, mint más társai. Az amerikai fejlesztésű hibrid már Európában is kapható, az ára azonban még elég borsos.

A könnymentes hagyma fejlesztésén évtizedek óta dolgoznak a kutatók. A tudósok elkerülték a génmódosítást, és inkább hagyományos, kevésbé csípős hagymafajtákat kereszteztek, amíg el nem érték a kívánt eredményt. Ezzel az eljárással „csupán” 30 évükben telt kifejleszteni a kívánt tulajdonságokkal bíró növényt.

A terméket a Bayer gyógyszeripari vállalat fejlesztette ki, azonban már a BASF vegyipari cég tulajdonában van. A négy amerikai államban (Idaho, Nevada, Oregon, Washington) termesztett hagymák ráadásul annál édesebbek és kevésbé csípősek, minél tovább tárolják őket. A piruvitszint határozza meg a hagymák csípősségét és könnyfakasztó képességét. A hagyományos fajtáknál a kezdeti 5-6 körüli értékről ez akár 8-ra is nőhet a tárolás során. A Sunions esetében azonban fordított utat jár be piruvit mennyisége: akár 3-as szintre, vagy az alá is csökken ugyanannyi idő alatt a raktárban.

Spanyol kereskedők tavaly kezdték meg a termék európai importját, azonban elsőként az Egyesült Királyságban lett kapható a Sunions, mégpedig a Waitrose szupermarketláncban. Ára darabonként fél font, vagyis körülbelül 215 forint. Ezzel az árszabással háromszor annyiba kerül, mint az élelmiszerlánc legolcsóbb saját márkanév alatt forgalmazott hagymája.

The Conversation

Ne hagyd ki!