A hagyományos, makói fajta hagymák már korábban eltűntek

A töredékére esett vissza a vöröshagyma termőterületeinek a mérete Makó környékén az utóbbi években. Az idei aszály pedig az egyébként is kis mennyiségűnek várt termés javát is elvitte. Azonban még van remény az ágazat újjáélesztésére.


Először a hagyományos makói hagymafajták tűntek el...

Korábban írtunk róla, hogy egyre kevésbé éri meg termeszteni a hagyományos makói hagymafajtákat. Az utóbbi években jelentősen csökkent a hazai termőterületeik mérete. A Makó környékén hagyományos vöröshagymafajták (mint például a Makói Bronz) egyre kevésbé bírják a térségben bekövetkező éghajlati változásokat. Ezért jellemzően olyan fajták vették át a területüket, amelyek jobb stressztűrő képességekkel rendelkeznek és hektáronként nagyobb termésátlagot hoznak.

Egyébként a „makói hagyma” termékmegnevezést jellemzően marketingfogásként használják a gyártók mivel nem azt jelenti, hogy a kínált áru hagyományos makói hagymafajta. Ennek az az oka, hogy bár a makói hagyma eredetvédelem alatt áll, a szelekciónak és a térségre jellemző kétéves, dughagymás termesztési módnak köszönheti a hírnevét, és azt, hogy hungarikummá vált. A kifejezés használta tehát nem vöröshagymafajta-függő.

...aztán a hagymatermelésnek is befellegzett

A napokban azonban arról számolt be a Magyar Nemzet, hogy nem csak a makói hagymafajták tűnhetnek el hamarosan, hanem a hagymatermesztés is a végnapjait járja a Csongrád-Csanád megyei település környékén.

Az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent a vöröshagyma termőterülete, az idén pedig gyakorlatilag megszűnt a hagymatermesztés. Húsz éve 1500-2000 hektáron foglalkoztak vöröshagymával Makó körzetében. 2022-re azonban 20-30 hektárra zsugorodott ez a terület. Ráadásul idén a szárazság is súlyos veszteséget okozott. Az ország déli részének egyes területein az elvárható hagymatermés felét elvitte az aszály.

Azonban a termelés évtizedes visszaesésének az okait abban látja Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt a jóval hatékonyabban termelő olasz, spanyol és német versenytársaival. Példaként megemlítette, hogy a hazai, magról vetett vöröshagyma hektáronként 250-300 mázsa termést hoz. Az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma mennyisége azonban a 700-800 mázsát is eléri.

Így lehet jövője a hazai hagymatermesztésnek

A szakember véleménye az, hogy a megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának. A termelőkben azonban még van ambíció, így a szükséges öntözéses infrastruktúra létrehozása után ismét megjelenhetne a hagymatermesztés a területen.

A déli régióban hagymát víz nélkül nem lehet termelni, a dughagyma se nagyon nő meg, a magról vetett meg egyáltalán nem jön ki. Öntözés nélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz–ötven százalékos hozamveszteséget okoz

– mondta az elnök.


The Conversation

Ne hagyd ki!