Pedig itthon is megterem és a kereslet is jelentős rá

Egyre kisebb területen termesztenek fokhagymát hazánkban, azonban a kereslet továbbra is jelentős a magyar gasztronómia fontos alapanyagára. A kieső termést külföldről, jelentős részben kínai áruval pótolják a kereskedők. Pedig jellemzően nem olcsóbb, mint a hazai termék.


Csökkent a hazai fokhagymatermelés

Tavaszi és őszi fokhagymát összesen 778 hektáron termesztenek idén Magyarországon a beadott területalapú támogatások alapján. Ez némi csökkenést jelent tavalyhoz képest, amikor 796 hektáron ültették az erősen aromás növényt – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adataira hivatkozva az agrárszektor.hu.

A termőterület mérete az előző években folyamatosan csökkent. Ez azonban számos mezőgazdasági termékre jellemző, az ok a termelési költségek növekedése lehet. Hazánkban egyébként Csongrád-Csanád megyében gazdálkodnak fokhagymával a legnagyobb területen, nagyjából 637 hektáron.

Nem fogyasztunk belőle keveset

5200-7900 tonna között takarítottak be fokhagymát az elmúlt tíz évben hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez a mennyiség nem fedezi a hazai fogyasztást. Tavaly például 2269 tonna érkezett külföldről, javarészt Spanyolországból, Olaszországból, valamint Hollandiából, de előfordult román, osztrák, francia és török termék is a magyar piacokon.

Habár kínai fokhagymával találkozhatunk az üzletekben, a külkereskedelmi adatoknál nem látható, mekkora az Kínából importált mennyiség. Ennek oka, hogy az adatsorok az exportőr országot tüntetik fel, aki behozza a terméket a nem EU-s országból. A külkereskedelmi adatok alapján nem olcsóbb a hazánkba behozott fokhagyma. A havi bontások alapján változó, hogy melyik országból mikor hoznak be nagyobb mennyiséget, de az talán elmondható, hogy több fokhagyma érkezik be a téli hónapokban, mikor vélhetően már fogynak a hazai készletek

- tájékoztatott az Agrárkamara.

A NAK megjegyezte, hogy a külföldi fokhagymával szemben érdemes a hazait választani, amely az érzékszervi vizsgálatok szerint beltartalmilag jellemzően értékesebb, hiszen illatban és ízben is gazdagabb, mint a külföldi termékek.

Makói hagymát vásároltál? Lehet, hogy nem is makói fajta

Korábban arról is írtunk, hogy egyre kevésbé érheti meg a hagyományos makói hagymafajtákat termeszteni Magyarországon. Ez abból is látszik, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a hazai termőterületeinek mérete.

A hagyományos makói vöröshagymafajták - mint például a Makói Bronz - egyre kevésbé bírják a térség éghajlati változásait. Ezért jellemzően olyan fajták veszik át a területüket, amelyek jobb stressztűrő képességekkel rendelkeznek és hektáronként nagyobb termésátlagot hoznak.

A „makói hagyma” termékmegnevezést jellemzően marketingfogásként használják a gyártók, nem mindig jelenti azt, hogy a kínált áru hagyományos makói hagymafajta. Ennek az oka, hogy bár a makói hagyma eredetvédelem alatt áll, a szelekciónak és a térségre jellemző kétéves, dughagymás termesztési módnak köszönheti a hírnevét és azt, hogy hungarikummá vált. A kifejezés használata tehát nem vöröshagymafajta-függő.


The Conversation

Ne hagyd ki!