Nagy előnyökkel jár a precíziós gazdálkodás, bár sokan még mindig akadályokba ütköznek az indulásnál. Íme egy német gazdálkodó tapasztalatai, aki idejekorán belevágott.
Érzékelők, műholdak és adatelemzések felhasználása, amivel kevesebb kijuttatás, hatékonyabb gazdálkodás érhető el, és a természetes erőforrásokat is kíméljük – ez a precíziós gazdálkodás fő ígérete. Egy német gazdálkodó, Friedrich Baumgärtel már két évtizede belefogott, amikor hozamtérképeket kezdett készíteni 600 hektáros szántóföldi gazdasága számára Szász-Anhalt tartomány közepén (a feketeföldjéről nevezetes Magdeburger Börde tájegységben).
Ehhez a kombájn adatait használta, vagyis a kicsépelt gabona dokumentált mennyiségét. Miután átállt a GPS-kormányzásra, térképre tudta vinni a hozamokat. Ez jelentette a precízió alapjait, amivel a terület egyik úttörője lett. Családi gazdaságában főleg búzát, kukoricát, repcét termeszt.
Miután az adatokat átvitte a gazdálkodási programjába, maga készíti el a vetési és kijuttatási térképeket. (Más német gazdák általában szolgáltatóhoz folyamodnak.) „Megnézem az elmúlt három év terméshozam-térképeit egy-egy kultúráról, majd létrehozom a vetési térképet, kiemelve a jobb terméshozamú és vízellátottságú parcellákat”– emeli ki a gazda.
Itt a vízellátás különösen fontos kérdés, mivel a Magdeburger Börde – dacára a termékeny talajnak – Németország egyik legszárazabb vidéke. A térképet átviszi a traktor számítógépére, az pedig továbbítja az infót a munkagépnek, a gyártótól független Isobus-formátumban.
Szenzorokkal mérve
Közel másfél évtizede egy növényvitalitás-szenzort (Green Seeker) vett Baumgärtel, amivel a szántók biomassza-értékét méri. Ezzel tudják helyspecifikusan szabályozni a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatását. A négy érzékelővel ellátott Green Seeker vörös és közeli infravörös (NIR) fényben vizsgálja a növényeket. Az adatokból a traktor programja meghatározza az NDVI-t (normalizált differenciált vegetációs indexet). Így derül ki, mennyire sűrű és zöld a növényzet.
Egy infravörös terményszenzorral is bővítették a családi gazdaság arzenálját. Ez a kombájnra szerelve méri a learatott gabona nyersfehérje-tartalmát. A magas fehérjeszint azt jelzi, hogy a tápanyag-hatékonyság különösen jó.
Gazdálkodási programjával szeret még mélyebbre ásni Friedrich Baumgärtel: meghatározza a növények nitrogénfogyasztását, és kiszámítja a N-hatékonyságot. Ezáltal még pontosabban jelöli ki azokat a területeket, ahová több vagy kevesebb műtrágya kell. „Tényleg vannak már olyan területeink, ahol a kijuttatott nitrogén száz százalékát felhasználtuk!” – mondja büszkén.
Ám az „adattenger” (big data) még nem elég nagy az éves előrejelzésekhez. Akadnak zavaró tényezők is, például egy rosszul beállított gép vagy a szokatlan időjárás, amit csak a gazda tud felismerni és figyelembe venni a prognózishoz. Emellett a programok még nem elég fejlettek ahhoz, hogy mondjuk a tápanyag-hatékonyságot is figyelembe vegyék.
„Nehéz pontosan kiszámolni a megtakarításokat” – mondja Baumgärtel. Tavaly átlagosan 6% műtrágyát spórolt a Green Seekerrel, mégis közel 3%-kal több termése lett. Noha ez a szenzor 12 ezer euróba került, egyébként igen keveset fordított a precíziós gazdálkodásra. „Ha új gépet veszünk, a technológia már bele van építve” – mondja. „Inkább az az adatok és a rendszerek összekapcsolása igényel erőfeszítést.”Ám pont itt gyakoriak a kudarcok.
Akadályozott adatok
A precíziós gazdálkodás egyik fő problémája, hogy a rendszerek nincsenek átfogó hálózatba kötve. Gyakran csak elszigetelt megoldások akadnak, például a talajra, a növénybetegségekre vagy a tápanyagellátásra koncentrálva. Hiányzik a teljes termelési láncot lefedő megoldás. „Sokak számára túl nagy a ráfordítás, főleg mi méretünkhöz hasonló gazdaságok esetén” – állapítja meg Baumgärtel. De még a nagyobbak is gyakran küzdenek a precízióra való áttéréssel. „A gazdaságok vezetői azt mondják, erre nincs idejük, másra kell figyelniük” – teszi hozzá.
Végül további kihívás a szélessávú internet-hozzáférés hiánya a német vidéken. Ennek ellenére Friedrich Baumgärtel optimista:
„A precíziós gazdálkodás alkalmazása mindenképpen terjedni fog, és a technika egyre több lehetőséget kínál. Ez a kisgazdaságok számára is kedvezőbbé teheti az elindulást.”
Szomszédok közötti megosztás
Különösen kisebb agrárcégeknek okoz gondot a kezdeti beruházás. „Szerintem érdemes együttműködni a szomszéd gazdaságokkal” – tanácsolja Friedrich Baumgärtel. „Számos megoldást lehet közösen használni, például a Green Seekert, mert ez három különböző traktorhoz is csatlakozhat.” A közös gazdálkodást is érdemes megfontolni, mivel nagyobb területen a precíziós technikával sokkal jobb teljesítmény érhető el – ugyanolyan műszaki felszereltséggel.
Névjegy
Friedrich Baumgärtel az agrár-szakmunkásképző elvégzése után a Martin Luther Egyetemen tanult agrártudományokat. Nemzetközi tapasztalatokat is szerzett, különösen a Minnesotai Egyetem (USA) nemzetközi programjában. Itt a stúdiumok után egy szezont dolgozott egy amerikai farmon. Saját gazdaságot vezet 1992 óta, és a Német Mezőgazdasági Szövetség (DLG) szántóföldi szakbizottságának tagja. 2017-ben megválasztották a DLG-szakbizottság elnökévé.