Engedélyünk vagy tudomásunk nélkül fotóznak le a tömegközlekedésen, az utcán vagy épp saját otthonunkban? Amellett, hogy jogosan felháborodunk, jogilag is van mit tennünk, ha az interneten viszontlátjuk ezeket a felvételeket.

Az engedély nélküli fotófeltöltés a GDPR-szabályok megsértésének minősül, hiszen mindenkit tájékoztatni kellene a felvételek készítéséről és azok felhasználásáról. Amikor a képet kiposztolják, akkor már személyes adattal való visszaélésről beszélünk, ami bűncselekmény

– fejtette ki Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, aki szerint ilyen esetben érdemes feljelentést tenni, mivel a nyomozóhatóság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szerint kikérheti a tárhelyszolgáltatóktól a felhasználók adatait.

Ugyanakkor nem szükséges megvárni a büntetőeljárás lezárását, már azalatt is bárki közvetlenül kérheti a szolgáltatóktól a kifogásolt tartalmak eltávolítását, amelyre a szolgáltatónak 30 napon belül reagálnia kell.

Érdemes megjegyeznünk ezzel kapcsolatban a DPO fogalmát: ez a weboldal adatvédelmi felelősére utal, akinek nevét és elérhetőségét kötelező feltüntetni az adatkezelési tájékoztatóban.

Ha végül a bíróság helyt ad a kérelemnek, a sértett számára sérelemdíj is járhat. Személyiségi jogi sérelem esetében pedig a kár nagyságát sem kell bizonyítani: ilyenkor a bíróság a precedens ítéletek alapján határoz meg egy bizonyos összeget.

A jelenlegi szabályozások

Ahhoz, hogy egy fotó elkészítésénél ne ütközzünk a jogszabályokba, az alapvetés, hogy minden jelenlévőt meg kell kérdezni, hogy beleegyezik-e a fénykép elkészítéséhez.

Legyen szó akár egy lovaglóóráról vagy sportfoglalkozásról, ahol felvételek készülnek a gyerekekről, szülőkről, bele sem gondolunk, hogy ezek nem feltétlenül csak ott jelennek meg, ahová egy kedves posztnak szánjuk

– int óva minket a szakértő, kiemelve, hogy nem a háttérben megbúvó embereket sem szabad a hatályos szabályok szerint „csak úgy, kérdés nélkül" lefotóznunk.

Sőt, már az is a magánszféra megsértésének minősülhet, ha például belátunk a szomszéd kertjébe.

Az Európai Unió nemrég bevezetett, digitális szolgáltatásokat szabályozó törvénye (Digital Services Act – DSA) alapján már ezért komoly pénzbírság is kiszabható.