Mikor kell azonnal szakembert hívni? Ha teljesen megáll a víz, visszajön a szennyvíz, vagy egyszerre több lefolyó is érintett, nem érdemes várni a javítással. Ilyenkor mihamarabb hagyjuk abba az érintett lefolyók és vizesblokkok használatát. Ha szükséges, a vizet is el kell zárni, amíg kiérkezik a szakember.
Még sürgős dugulás esetén is érdemes néhány percet szánni a szolgáltató ellenőrzésére. Először nézzük meg, hogy valóban működő vállalkozásról van-e szó: keressük meg a cég nevét és adószámát a cégnyilvántartásban vagy a NAV adatbázisában. A szerelőtől is kérdezzük meg, melyik cég nevében dolgozik, és ki állítja majd ki a számlát.
A korábbi ügyfelek véleményeit is érdemes elolvasni. Ne csak az értékelések számát és a csillagokat nézzük, hanem azt is, mit írnak az árakról, a munkavégzésről és a reklamációk kezeléséről.
A legjobb, ha a szerelő egy pontosan meghatározott feladatra előre megadja a teljes bruttó árat. Kérdezzünk rá arra is, hogy a díj tartalmazza-e a kiszállást, a géphasználatot és a hibafeltárást. A hétvégi, éjszakai felárakról, valamint a sikertelen javítás esetén fizetendő összegről se feledkezzünk meg.
Ha kamerás csővizsgálatra, bontásra vagy javításra is szükség van, ezekre külön kérjünk előzetes árajánlatot. Így nem érnek kellemetlen meglepetések a munka végén.
A duguláselhárítás után kérjük meg a szakembert, hogy mutassa meg, valóban megfelelően folyik-e le a víz. Beszéljük át, pontosan mit tisztított ki, és maradt-e még megoldandó probléma. Végül a számlán szereplő tételeket is ellenőrizzük az előzetesen megbeszélt árakkal - írja a Hóvége.hu oldal.
Tízből hat lakásbiztosítással rendelkező ügyfél nem aktualizálja szerződését, azaz nem növeli az ingatlan értékére szóló biztosítást. 2024-ben az ingatlankárok több mint egyharmada (36 százalék) csőtörésekből származott, amelyet a természeti károk (16 százalék) és az üvegtörések (15 százalék) követtek gyakoriságban a CIG Pannónia Biztosító adatai szerint.
A természeti károk aránya az elmúlt évek változékony időjárási viszonyai miatt kiemelt figyelmet kapott a kutatásban: bár 2024 – az árvízi időszak ellenére is – viszonylag mérsékelt mennyiségű káreseményt hozott, a hosszú távú trendek továbbra is a megfelelő védekezés szükségességére hívják fel a figyelmet.
A tűzkárok előfordulása ugyan alacsony (1 százalék), de jelentős károkat okozhatnak, amelyek megfelelő óvintézkedésekkel – például füstérzékelők telepítésével, vagy az elektromos hálózatok rendszeres karbantartásával – nagymértékben csökkenthetők.
