A jelentés szerint az Európai Unió terülétén fellelhető talajvíz 23 százaléka jelenleg rossz kémiai állapotban van. Ez azt jelenti, hogy több helyen a káros anyagok – például a higany vagy a kadmium – mennyisége jósckán meghaladja az uniós határértékeket. A legszennyezettebb talajvizeket Belgiumban, Németországban, Luxemburgban és Csehországban mérték.
A probléma anyagi vonzata is számottevő. A talajvíz védelme és tisztítása hatalmas összegeket emészt fel, a nitrátok kezelése pedig önmagában évente akár 320 milliárd euróba kerülhet az Európai Uniónak. A nitrátterhelés egyik fontos forrása a mezőgazdaságban használt műtrágya, ezért a kérdés már messze túlmutat a vízszolgáltatáson.
Az Environmental Performance Index adatai szerint a világ húsz legjobb ivóvízminőséggel rendelkező országa közül tizenkilenc Európában található. A listára Európán kívül egyedül Japán került fel, a 17. helyen. Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság maximális, 100 pontos eredményt ért el.
A kontinensen belül ugyanakkor nagyok a különbségek. A leggyengébb európai eredményeket Moldova, Grúzia és Albánia kapta, az uniós tagállamok közül pedig Lettország, Litvánia és Románia került a rangsor végére.
Magyarország a globális lista 48. helyén áll, 62,2 ponttal. Ezzel Jordánia mögött és Észtország előtt szerepel. A magyar csapvíz tehát nemzetközi összevetésben biztonságosnak számít, de az európai élmezőnytől érezhetően elmarad. A teljes rangsort ezen a linken találjuk.
