A közlemény értelmében a konszern, amely egyebek között az Opel és a Peugeot márkákat is gyártja, nem lát reális esélyt arra, hogy a hidrogénnel hajtott könnyű haszonjárművek még az évtized vége előtt piacképes megoldássá váljanak. A vállalat eredetileg 2024 nyarára tervezte a közepes és nagy méretű hidrogénüzemű haszonjárművek sorozatgyártásának megkezdését két európai telephelyén, a franciaországi Hordain-ban és a lengyelországi Gliwicében. A mostani bejelentés azonban az összes ilyen irányú fejlesztést leállítja.
A döntés mögött több tényező is áll: a hidrogéntöltő infrastruktúra korlátozott elérhetősége, a technológia magas beruházási költségei, valamint az alacsony kereslet intenzív állami és befektetői támogatás nélkül nem teszi gazdaságossá az üzemanyagcellás járművek gyártását. Jean-Philippe Imparato, a Stellantis európai ügyvezetője szerint a terület egyelőre rétegpiac marad, és úgy tűnik, középtávon sem válhat megtérülővé. Hangsúlyozta: a cégnek felelős stratégiai döntéseket kell hoznia annak érdekében, hogy versenyképes maradjon.
A részleg leállása nem jár elbocsátásokkal, a hidrogénprogramon dolgozó mérnököket és fejlesztőket más területeken fogják alkalmazni – igaz, a fejlesztésben részt vevő partnercég, a Symbio esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A Stellantis 2023-ban 33%-os tulajdonrészt szerzett az üzemanyagcellák gyártásával foglalkozó vállalatban, ám a közlemény alapján tárgyalásokat kezdeményeznek a céggel és részvényeseivel – feltehetően az együttműködés lezárása, illetve a tulajdonrész értékesítése céljából.
A hidrogén-technológia fejlesztését más gyártók – mint a Toyota, a Hyundai, a BMW vagy a Renault – továbbra is folytatják, jelenleg azonban csak a Toyota Mirai és a Hyundai Nexo érhető el kereskedelmi forgalomban. A BMW iX5 Hydrogen várhatóan 2028-ban kerül piacra, míg a Renault a Master H2-Tech bemutatását 2025-re ígérte.
