„A kormány minden ágazatban fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben, ezért önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok és a telekommunikációs cégek esetében is, ehhez július 1-től a gyógyszeripari szereplők is csatlakoztak. Az árcsökkentés intézkedések összességében mintegy 1,6 százalékponttal mérsékelték az inflációt2025 augusztusában”, írja közleményében a minisztérium.
Az árcsökkentő intézkedések mellett a kormány kiemelten támogatja a nyugdíjasokat is, számukra szeptember 2-ától megkezdődött a 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványok kézbesítése. Az intézkedés 2-2,5 millió nyugdíjasnak nyújt érdemi anyagi segítséget, összesen 83 milliárd forint értékben - közölte a minisztérium.
„Az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatlan” – írja közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség.
A kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszer árak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli. Az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei (rezsi, termékdíjak, minimálbér) folyamatosan emelkednek.
Az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot, zárja értékelését az OKSZ.
