Budapestet, a Balaton környékét, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyét leszámítva alig épült tavaly hazánkban újépítésű lakóingatlan. Az ország tíz leggyengébben teljesítő megyéje együttesen kevesebb mint 11 százalékát adta a tavaly elkészült építési volumennek, és az előző években sem haladta meg ez az arány a 12-13 százalékot, írja a Portfolio.
A legmegdöbbentőbb adatok: 2024-ben Nógrád vármegyében csupán 40, Tolna vármegyében 51, Békés vármegyében 94, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 100 lakóingatlan épült; ez összesen az országos eredmény 2(!) százalékát teszi ki. Amennyiben ezek az adatok folytatódnának a jövőben is, úgy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 2850 évre, míg Nógrádban 2224 évre lenne szükség ahhoz, hogy lecserélődjön a teljes mostani lakásállomány.
Fő ok: a népességszám csökkenése
Magyarország népessége az 1980-as évek eleje óta folyamatosan zsugorodik, csak elvétve találunk olyan térségeket, ahol az elmúlt 10-20 évben sikerült megőrizni vagy növelni a lakosságszámot. Kivételt pont azok a már felsorolt országrészek jelentenek, ahol jelentős számú ingatlan épül még napjainkban is.
Előrejelzések szerint pedig nem is valószínű, hogy ez a közeljövőben változna, sőt: ugyancsak trendnek számít már, hogy egyre csökken az egy háztartásban élők száma is. Tavaly Budapesten 1,75 fő élt háztartásonként, de az országos szint is alig több mint két személy ingatlanonként.
