A Wells Fargo közel 3800 amerikai felnőtt bevonásával készült kutatásából kiderül, hogy a 18 és 28 év közötti fiatalok szülők 64 százaléka szerint utódjuk még mindig tőlük függ anyagilag, az érintett szülők több mint fele pedig úgy véli, ez a fajta támogatás az ő saját pénzügyeiket is megterheli - írja a Portfolio.
A szülői támogatásnak számtalan formája létezik, mutatott rá Elena van Stee, a Harvard Egyetem szociológiai kutatója. Gyakori, hogy a szülők csak egy-egy konkrét kiadást vállalnak át, például az albérleti díj egy részét. Más esetekben elvárják, hogy a fiatal a támogatás mellett már saját maga is munkát vállaljon. A tehetősebb családok olykor kreatívabb megoldásokat alkalmaznak. Például kedvezményes áron adják el a használt autójukat a gyermeküknek, hogy a segítségnyújtás társadalmilag is elfogadhatóbbnak tűnjön.
Az első és legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy a pénz ajándék vagy kölcsön. Ha hitelről van szó, azt valódi pénzügyi megállapodásként kell kezelni. Ilyenkor pontosan rögzíteni kell a felvett összeget, a kamatot, valamint a törlesztés kezdetét és ütemezését. Ha viszont a támogatás ajándék, akkor is érdemes megbeszélni, meddig tart a segítségnyújtás, és mikor értékelik újra a helyzetet.
2024-ben az Európai Unióban a fiatalok átlagosan 26,2 éves korukban hagyták el szüleik otthonát, ami kis mértékben elmarad a 2023-ban mért 26,3 évtől – ez derül ki az Eurostat adatsorából.
A szülői ház vagy lakás elhagyásának legmagasabb – 30 évnél idősebb kort jelentő – átlagéletkorát Horvátországban (31,3 év), Szlovákiában (30,9), Görögországban (30,7), Olaszországban (30,1) és Spanyolországban (30,0) regisztrálták. Ezzel szemben a három legalacsonyabb átlagéletkort Finnországban (21,4 év), Dániában (21,7) és Svédországban (21,9) mérték, ezen országokban távoznak hazulról a legkorábbi életkorban.
22 tagállamban sikerülhet a fiataloknak a 30. születésnapjuk előtt elköltözni otthonról, legalábbis ha az átlaghoz tartoznak.
A szélsőértékek között konkrétan tíz esztendőnyi az eltérés: a finn 21,4 és a horvát 31,3 év a két véglet.
Magyarországon gyakorlatilag plusz egy évet töltenek otthon átlagosan a fiatalok, mielőtt saját otthont, lakhatást tudnak teremteni maguknak. Ez az uniós 26,2 évhez képest a 27,1 éves kort takarja: avagy tavaly az összes magyar fiatal fele 27 évesen még a szüleinél lakott. Ez az országrangsorban a középmezőny alját jelenti, egész pontosan a 16. helyen állunk.
