Az új illetéket a sűrűn látogatott térségekben az önkormányzatok vethetik ki szállodákban vagy az olyan platformokon keresztül bérelt magánszállások esetében, mint az Airbnb. A bevételeket kizárólag turisztikai célú közlétesítmények finanszírozására fordíthatják.
Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az illeték bevezetéséről döntenek, igazolniuk kell, hogy hiányos infrastruktúrával rendelkeznek, amely korlátozott számú turista kiszolgálására képes. Döntésüket a kormánynak is jóvá kell hagynia - jelenti az MTI.
A törvény értelmében a helyhatóságok illetéket vethetnek ki olyan turistahajókra is, amelyek norvég kikötőkbe futnak be. Hivatalos adatok szerint Norvégia tavaly 38,6 millió vendégéjszakával új rekordot ért el. Ez azonban túlzsúfoltsághoz vezetett egyes népszerű turisztikai helyeken. A szállásszolgáltatók ellenezték az illeték bevezetését, mivel attól tartanak, hogy az hatással lehet az ágazat forgalmára.
Nemrég írtunk arról,hogy az extrém nyári hőhullámok és a klímaváltozás következményeként az utazók jelentős része elfordul a hagyományos, forró mediterrán úti céloktól, és inkább a kellemes klímájú, északi régiókat választja pihenésre. A 2025-ös év egyik legmeghatározóbb utazási trendje a coolcation – azaz hűsítő nyaralás. A legfrissebb adatok szerint 37 százalékkal nőtt a nyári foglalások száma a skandináv országokba.
Norvégia, Svédország, Finnország és Izland váltak az új kedvencekké, ahol a nyári hónapokban is kellemes, 20–25 fokos hőmérséklet várja a turistákat. A Black Tomato nevű londoni luxusutazás-szervező cég és az Európai Utazási Bizottság felmérésének adatai egyaránt megerősítik: az érdeklődés csökken a földközi-tengeri desztinációk iránt, miközben egyre többen keresnek fel hűvösebb célpontokat.
A Tourism Economics előrejelzése szerint a következő öt évben évente 7,5 százalékkal nőhet a turizmus a mérsékelt éghajlatú régiókban. A dél-svédországi Smaland tartomány például ma már vetekszik a spanyol Tenerife népszerűségével.
