A mostani eredmény 3 százalékpontos csökkenést jelent a 2025 harmadik negyedévében mért 49 százalékhoz képest. A külföldi munkavállalás iránti nyitottság ugyanakkor továbbra is magas, hiszen még mindig a hallgatók közel fele számol ezzel a lehetőséggel karriertervei részeként. A válaszok alapján a külföldi munkavállalás sokaknál nem végleges kiköltözést jelent, hanem a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás és a nemzetközi rutin megszerzésének lehetőségét. A hallgatók egy része tehát átgondolt, hosszú távú tervei egy állomásaként tekint a külföldön töltött időszakra, amely később a hazai elhelyezkedésben is előnyt jelenthet.
A kutatás rámutat, hogy a hallgatók óvatosan ítélik meg saját hazai elhelyezkedési esélyeiket. Mindössze 33 százalékuk gondolja úgy, hogy tanulmányai befejezése után inkább vagy nagyon könnyen talál majd állást. Ez az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb arány, ami arra utal, hogy a gazdasági környezet bizonytalanságai és a munkaerőpiac változásai a fiatalok várakozásaiban is tükröződnek. A külföldi munkavállalási szándék ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hallgatók elfordulnának tanulmányaiktól. Éppen ellenkezőleg: a kutatás szerint a diákok 61 százaléka úgy érzi, hogy azt tanulja, ami valóban érdekli, és szívesen is foglalkozik vele. A külföldi munkatapasztalat iránti nyitottság így inkább a szakmai fejlődés és a nemzetközi tapasztalatszerzés iránti igényt tükrözi, mintsem a tanulmányokkal való elégedetlenséget.
A 19–29 évesek 30 százaléka tervezi lakóingatlan vásárlását az elkövetkező három évben. Ez az arány a K&H felmérésének történetében eddig a legmagasabb érték.
A lakásvásárlást tervezők 74 százaléka számol lakáshitellel, míg mindössze 26 százalékuk véli úgy, hogy kizárólag saját forrásból tudná megvásárolni az ingatlant. A kutatás alapján a hitelfinanszírozás továbbra is meghatározó eleme a fiatalok otthonteremtési terveinek.
A biztosan vagy valószínűleg vásárlást tervező fiatalok átlagosan 37 millió forint értékű ingatlanban gondolkodnak. Az elképzelt vételárak ugyanakkor jelentős különbségeket mutatnak: a férfiak átlagosan 43 millió, a nők 32 millió forintos ingatlan vásárlását tervezik, míg a központi és nyugati országrészben élők átlagosan 46, illetve 39 millió forintos, a keleti régióban élők pedig 29 millió forintos ingatlanban gondolkodnak.
