A K&H ifjúsági index felmérése szerint a 19–29 évesek becsült átlagos személyes jövedelme nettó 294 ezer forintra emelkedett 2026 második negyedévében, szemben az előző negyedévben mért nettó 272 ezer forinttal. A medián jövedelem nettó 281 ezer forint volt, vagyis a megkérdezettek fele ennél magasabb, fele pedig alacsonyabb bevétellel rendelkezett.
A jövedelmi szerkezet szintén kedvező irányba mozdult el. A válaszadók mindössze 8,5 százalékának nincs saját jövedelme, miközben a legnépesebb csoportokat már a nettó 300 ezer forint feletti havi bevétellel rendelkező fiatalok adják. A megkérdezettek több, mint harmada (38%) legalább nettó 350 ezer forintos személyes jövedelemről számolt be, és ezen belül számottevő azok aránya is (17%), akik havi nettó félmillió forintnál magasabb bevétellel rendelkeznek.
A rekordmagas átlagjövedelem mögött továbbra is jelentős különbségek húzódnak meg a fiatalok egyes csoportjai között. A férfiak átlagos nettó személyes jövedelme 329 ezer forint volt, míg a nőké 257 ezer forint, ami közel 30 százalékos eltérést jelent. Az életkor előrehaladtával szintén emelkedik a jövedelem: a 19–25 évesek átlagosan nettó 275 ezer forintos havi bevételről számoltak be, míg a 26–29 évesek esetében ez már nettó 336 ezer forintot tett ki, ami összefügg azzal, hogy az idősebbek között több az aktív kereső.
A munkaerőpiaci státusz tehát ugyancsak jelentős hatással van a jövedelmekre. Az aktív keresők átlagos személyes jövedelme nettó 392 ezer forint volt, szemben a diákok nettó 241 ezer, illetve az inaktív fiatalok nettó 126 ezer forintos átlagával. Területi bontásban a központi régióban élők rendelkeztek a legmagasabb, nettó 331 ezer forintos átlagjövedelemmel, míg a nyugati országrészben nettó 289 ezer, a keleti megyékben pedig nettó 268 ezer forint volt az átlag.
Olvasd el ezt is!
A mesterséges intelligencia térnyerése és a megélhetési költségek növekedése miatt a Z generációs munkavállalók tudatosan szakítanak a lineáris életúttal, és a nagyobb anyagi biztonság érdekében egyre inkább a gyakori munkahelyváltásokra, a rugalmas hibrid munkavégzésre, valamint a több lábon állást biztosító portfóliókarrierre támaszkodnak. Ez derült ki az International Workplace Group közelmúltban publikált kutatásából.
