Nemzetközi kutatások szerint a Z generáció tagjainak körülbelül 6 százaléka szeretne felső vezetői pozícióba kerülni. Tomasz Szklarski, az Enpulse vezérigazgatója szerint ez a cégek szervezeti működésére is komoly veszélyt jelenthet. Ha ugyanis kevés fiatal vállalja a csapatok irányítását, idővel egyre nehezebb lesz betölteni a megüresedő vezetői helyeket.
A visszafogott érdeklődés egyik fő oka a menedzseri szerepek átalakulása. Az elmúlt években jelentősen nőtt az egy vezetőhöz tartozó alkalmazottak száma. Míg korábban átlagosan hat emberből állt egy csapat, ma már nem ritka a tizenkét fős létszám sem.
Mindez jóval nagyobb nyomást helyez a középvezetőkre. Egyszerre kell teljesíteniük a felső vezetés üzleti elvárásait, figyelniük a határidőkre és az eredményekre, közben támogatniuk kell egy egyre nagyobb csapat fejlődését, motivációját és jóllétét. A fiatalabb munkavállalók pontosan látják, milyen árat kell fizetni ezért a szerepért, és sokan úgy döntenek, hogy nem kérnek belőle.
A probléma Európában különösen élesen jelentkezhet. A kontinens öregedő társadalmai miatt folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség, így a vállalatoknak már most nehezebb megfelelő szakembereket és vezetőket találniuk. Ha a cégek nem kezdik el időben felkészíteni a következő menedzsergenerációt, az a működés hatékonyságát is veszélyeztetheti.
A mesterséges intelligencia ezen a területen sem kínál egyszerű megoldást. Számos folyamat automatizálható, egy csapat vezetése azonban továbbra is erősen emberi feladat. Empátiára, bizalomépítésre, motivációra és olyan döntésekre van szükség, amelyek az üzleti szempontok mellett az alkalmazottak helyzetét is figyelembe veszik.
A cégek előtt ezért kettős feladat áll. Vonzóbbá kell tenniük a vezetői pályát, és csökkenteniük kell azt a terhelést, amely ma sok fiatalt már a kinevezés gondolatától is elriaszt, állítja az Euronews.
