A hagyományos, 9-től 5-ig tartó munkanap egyre több munkavállaló számára bizonyul nehezen tarthatónak. A gyermekfelügyelet, az egészségügyi időpontok, a sport vagy akár egy másodállás mind gyakrabban szakítja meg a napot, ezért sokan már nem a magánéletet próbálják a munkához igazítani, hanem fordítva. Ebből a gyakorlatból nőtte ki magát a microshifting jelensége, amely rövid, fókuszált, egymástól elkülönülő munkaidő-blokkokra bontja a munkanapot.
"A microshifting az extrém rugalmasság egyik formája: nem egyszerűen otthoni vagy hibrid munkavégzést jelent, hanem azt, hogy a dolgozó akkor és annyit dolgozik, amikor a saját élethelyzete és energiaszintje ezt lehetővé teszi."
Előfordulhat, hogy valaki kora reggel dolgozik egy órát, napközben magánügyeit intézi, majd késő este tér vissza a feladataihoz - írja a HR Portál.
A rugalmasság iránti igény azonban nem csupán kényelmi kérdés. A People Management szakportál szerint sok esetben a microshifting nem tudatos produktivitási stratégia, hanem egyfajta túlélési mechanizmus. Rövid, intenzív munkaszakaszokkal próbálnak levegőhöz jutni azok a dolgozók, akik tartós nyomás alatt állnak, és nehezen tudnak hosszabb ideig koncentrálni. Szakértők arra figyelmeztetnek: ha a nem lineáris munkavégzés nem választási lehetőség, hanem elvárássá válik, az hosszú távon fokozhatja a túlterhelést és a kiégést.
Munkaadói oldalról a microshifting komoly szemléletváltást igényel. A hangsúly egyre kevésbé azon van, hogy ki mikor ül az irodában, sokkal inkább azon, hogy a feladatok elkészülnek-e. Ez különösen jól működhet olyan szellemi munkakörökben, mint a pénzügy, a marketing vagy az adminisztratív területek, illetve nemzetközi szervezeteknél, ahol az időzónák eleve eltérnek. Ugyanakkor vannak olyan pozíciók – például ügyfélkapcsolati vagy egészségügyi munkakörök –, ahol a folyamatos jelenlét továbbra is elengedhetetlen.
Míg a stresszről gyakran nyíltan beszélnek a munkahelyeken, a kiégés továbbra is sokkal megfoghatatlanabb és kevésbé taglalt probléma, ami súlyos és hosszú távú hatásokkal járhat mind a dolgozókra, mind a cégekre. Nathan Shearman, a Red Umbrella mentális egészségügyi képzési szolgáltató terápiás és képzési igazgatója szerint a kiégés nem csupán a túlhajszoltság érzését jelenti, hanem az érzelmi, fizikai és mentális kimerülés egy pontjának elérését. A szakember öt pontban sorolta fel a kiégés jeleit.
Ide tartozik a kimerültség, a koncentrációs nehézségek, a cinizmus és negatív gondolkodás, a fizikai tünetek valamint a szociális visszavonulás és elszigetelődés. Bővebben ebben a cikkben.
