Hiába próbálunk pontosan visszaemlékezni arra, mit ettünk az elmúlt napokban, néhány falat könnyen feledésbe merülhet. A szervezetünk azonban olyan nyomokat őrizhet, amelyekből a kutatók az étkezési szokásainkra is következtethetnek.
A Navarrai Egyetem és a Harvard szakemberei összesen 14 584 ember adatait elemezték tanulmányukban, hogy kiderítsék, milyen kapcsolat van a vérben található bizonyos anyagok, a mediterrán étrend és a hosszú távú egészségi kilátások között. Ez az étrend elsősorban zöldségekre, gyümölcsökre, hüvelyesekre, halakra, olívaolajra és olajos magvakra épül, miközben kevesebb vörös és feldolgozott húst tartalmaz.
A kutatók 67 különböző, a vérben kimutatható anyagot, úgynevezett metabolitot vizsgáltak. Ezek a táplálék feldolgozása során keletkeznek vagy alakulnak át, így az étrendről és a szervezet anyagcseréjéről is árulkodhatnak.
Először 1880 spanyol résztvevő adatait elemezték, akiket nagyjából 13 éven át követtek nyomon. A legkedvezőbb vérbeli mintázattal rendelkező csoportban 23 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata, mint a leggyengébb értékeket mutató résztvevőknél.
Az eredményt három amerikai kutatás összesen 12 704 résztvevőjének adatai is megerősítették. Őket átlagosan 25 éven keresztül követték, és ugyancsak 23 százalékos relatív különbséget találtak a két szélső csoport között.
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb port kavaró csalása a Theranos alapítójához, a nemrég 11 éves szabadségvesztésre ítélt Elizabeth Holmes-hoz kötődik, aki néhány csepp vérből ígért forradalmi diagnosztikát, ám több milliárd dollárt bevonzó vállalkozása egyszerű hazugságnak bizonyult. A mostani kutatás ennél jóval visszafogottabb állítást tesz: egy vérbeli mintázat és a későbbi halálozási kockázat közötti összefüggést azonosított.
A ScienceAlert úgy véli, hogy a felfedezés idővel segíthetne az orvosoknak felmérni, kiknek lenne különösen hasznos az étrendjük megváltoztatása. A módszer azonban még messze van a mindennapi alkalmazástól.
Ez ráadásul nem jelenti azt, hogy a vizsgálat meg tudná mondani, ki meddig él, vagy hogy az étrend megváltoztatása önmagában 23 százalékkal csökkentené a halálozás kockázatát. A kutatóknak azonban további, változatosabb összetételű csoportokon is ellenőrizniük kell az eredményeket.
