Az egészségügy napról napra elképesztő mennyiségű adatot termel. A magyar EESZT-be naponta több millió új bejegyzés kerül, köztük mintegy 800 ezer e-recept és 300 ezer orvosi dokumentum. Ehhez adódnak az okosórák, vércukormérők és más viselhető eszközök adatai, amelyek folyamatosan rögzíthetik a pulzust, a vércukorszintet vagy éppen az alvás minőségét.
A digitalizáció egyik leglátványosabb területe a diabéteszgondozás. A folyamatos glükózmonitorok mérései automatikusan digitális naplóba kerülhetnek, így az orvosnak nem kell feltétlenül megvárnia a következő kontrollt ahhoz, hogy észrevegye az állapotromlást.
A mesterséges intelligencia leggyorsabban a radiológiában terjed. Egyes rendszerek már 90 százalék feletti érzékenységgel képesek felismerni bizonyos eltéréseket, és előre sorolhatják a sürgős eseteket. Ez különösen nagy segítség lehet ott, ahol kevés a szakorvos, miközben folyamatosan nő a feldolgozásra váró felvételek száma.
A kardiológiában szintén komoly lehetőségek rejlenek a távmonitorozásban: bizonyos eszközök riasztást küldhetnek szívritmuszavar vagy szívelégtelenség esetén, így hamarabb megkezdődhet a beavatkozás. Az Exonomyx által megkérdezett szakemberek szerint MI-alapú monitorozással az infarktusos halálozás akár a felére is visszaeshetne.
Mindeközben a technológia a háttérmunkát is átalakíthatja. Automatikusan elkészítheti a vizsgálati összefoglalókat, rendszerezheti a dokumentációt, és segíthet megszervezni a betegutakat. Mindez időt szabadíthat fel, amelyet az orvosok közvetlenül a páciensekre fordíthatnak.
A legkényesebb kérdés mégis a felelősség. Eddig egyértelmű volt, hogy a diagnózisért és a kezelésért a kezelőorvos felel. Ha azonban egy algoritmus hibás javaslatot ad, amelyet az orvos elfogad, már nehezebb eldönteni, hol húzódik a határ. Az Orvosi Hetilapban megjelent átfogó tanulmány szerint kétes esetekben a fejlesztő, a kórház és az orvos szerepe egyaránt felmerülhet.
Az egészségügyi adatok védelme szintén kulcskérdés. Minél több érzékeny információ kerül digitális rendszerekbe, annál nagyobb a kiberbiztonsági kockázat. Az Európai Unió ezért az egészségügyi MI-megoldások jelentős részét magas kockázatú kategóriába sorolja, szigorú ellenőrzési és átláthatósági követelményekkel. A mesterséges intelligencia aligha váltja le az orvosokat. Sokkal valószínűbb, hogy új társként jelenik meg mellettük, miközben alapjaiban formálja át a gyógyítás sebességét, működését és felelősségi rendjét.
