Egy közel egymillió ember bevonásával készült tanulmány hívja fel a figyelmet, amelyet a napokban publikáltak az International Journal of Cancer című tudományos folyóiratban. Az eredmények kifejezetten a nyelőcső laphámsejtes karcinómájára (SCC) vonatkoznak, amely a nyelőcsőrák leggyakoribb formája világszerte.
A WHO rákkutatási ügynöksége (IARC) adatai szerint 2020-ban világszerte csaknem 604 000 új nyelőcsőrákos esetet diagnosztizáltak, és nagyjából 544 000 ember életét követelte a betegség. A szervezet úgy számol, 2040-re több mint 50 százalékkal, évi közel egymillióra nőhet az új esetek száma.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat során 980 000 középkorú brit felnőtt adatait elemezték, megkérdezve őket a forróital-fogyasztási szokásaikról is. A résztvevők kicsivel kevesebb mint fele számolt be arról, hogy naponta 6-nál több forró italt fogyaszt, és körülbelül 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy a „nagyon forró” italokat preferálja - mutatja be a kutatást a HVG.
Kiderült: az SCC kockázata a preferált forróság növekedésével emelkedett. Azoknál, akik a forró italokat kedvelték, csaknem kétszeres kockázat volt megfigyelhető azokhoz képest, akik csak melegen itták az italaikat. A nagyon forró kávé és tea esetében már háromszoros volt a laphámsejtes karcinóma kialakulásának kockázata.
Az is számított, hogy mennyit fogyasztott az ember az italokból. Miután a szakemberek kiszűrték a hőmérsékleti hatásokat a képletből, úgy találták, hogy a napi hat vagy több forró ital 71 százalékkal növelte az SCC kockázatát – szemben azokkal, akik 6-nál kevesebbet ittak ilyenekből.
Az IARC már 2016-ban „valószínűleg rákkeltőnek” minősítette a forró italokat. A szervezet 65 Celsius-fok felett tekinti „nagyon forrónak” ezeket.
Hagyjuk kicsit hűlni az italt, vagy fújjuk, öntsünk hozzá hideg vizet, tejet.
Sokan ébredés után azonnal a kávéscsészéért nyúlnak, ám egy friss kutatás szerint nem ekkor érdemes elfogyasztani az első feketét. A pszichológus Eamon Fulcher által kidolgozott „Coffee A.M. Formula” alapján a reggeli kávé ledöntésének ideális időpontja 9:24 – számolt be róla korábban a HR Portal.
A kutató a Thrive London kávégyártó céggel együttműködve dolgozta ki azt a képletet, amely tudományosan határozza meg, mikor a leghasznosabb a koffeinbevitel. A számítás figyelembe veszi az ébredés idejét, a szundikálásra vagy a reggeli telefonnyomkodásra fordított perceket, a test természetes biokémiáját, valamint a produktív munkakezdéshez szükséges éberségi szintet.
Fulcher rámutatott: a szervezet ébredéskor kortizolt termel, amely természetes éberséget biztosít. Ha ekkor isszuk meg a kávét, a koffein hatása gyengébb, sőt akár fölösleges stresszt is okozhat. A cél az, hogy a kávé hatása akkor érje el a csúcsát, amikor a kortizolszint csökkenni kezd – ez jellemzően a délelőtt közepére esik.
A képlet így néz ki: T = X + (Z × 9) + C – 45, ahol a T az ideális kávézás időpontja, az X az ébredés ideje, a Z a felkelés előtti szundi vagy 9 perces doomscrolling időtartamok száma, a C pedig 180 perc, vagyis a test természetes kortizolszint csökkenési ideje. Tehát például ha valaki 7:00-kor kel, egyszer szundít, akkor 7:09 perc a tényleges ébredés. Ehhez hozzáadva a 135 percet, az optimális első kávé 9:24-kor esik. A koffein hatása így 10:09-re éri el a csúcsát – épp akkor, amikor a szervezet már kevésbé pörög természetesen.
