Az ír Corke-i Egyetem kutatói 31 olyan személyt vizsgáltak, akik napi 3-5 csésze kávét fogyasztottak, és összehasonlították az egészségügyi adataikat, valamint a jóllét érzését 31 olyan személyével, akik nem szoktak kávézni.
A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció szerint mindkét kávéfajta csökkentette a stresszt, a depressziót, az impulzivitást és a gyulladást, miközben javította a hangulatot és a kognitív teljesítményt. A vizsgálat kezdetén és a koffeinfogyasztás újrakezdése után a kávéfogyasztók nagyobb impulzivitást és érzelmi reakcióképességet mutattak, mint a kontroll csoport tagjai.
A koffeinmentes kávé kapcsán megállapították, hogy az javította az alvásminőséget, a fizikai aktivitást és a memória teljesítményét.
Az eredmények arra utalnak, hogy a koffeinnek specifikus hatásai lehetnek a hangulatra és a kognitív készségekre, ugyanakkor még a koffeinmentes kávé is hatással lehet a bél-agy kapcsolatra.
John Cryan mikrobiológus, a tanulmány szerzője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé fogyasztása eltérő, de egymást kiegészítő módon lehet hatással az egészségre.
Bővebben a kutatásról a HVG oldalán, angolul pedig itt lehet olvasni.
Sokan ébredés után azonnal a kávéscsészéért nyúlnak, ám egy friss kutatás szerint nem ekkor érdemes elfogyasztani az első feketét. A pszichológus Eamon Fulcher által kidolgozott „Coffee A.M. Formula” alapján a reggeli kávé ledöntésének ideális időpontja 9:24 – számol be róla a HR News nyomán a HR Portal.
A kutató a Thrive London kávégyártó céggel együttműködve dolgozta ki azt a képletet, amely tudományosan határozza meg, mikor a leghasznosabb a koffeinbevitel. A számítás figyelembe veszi az ébredés idejét, a szundikálásra vagy a reggeli telefonnyomkodásra fordított perceket, a test természetes biokémiáját, valamint a produktív munkakezdéshez szükséges éberségi szintet.
Fulcher rámutatott: a szervezet ébredéskor kortizolt termel, amely természetes éberséget biztosít. Ha ekkor isszuk meg a kávét, a koffein hatása gyengébb, sőt akár fölösleges stresszt is okozhat. A cél az, hogy a kávé hatása akkor érje el a csúcsát, amikor a kortizolszint csökkenni kezd – ez jellemzően a délelőtt közepére esik.
A képlet így néz ki: T = X + (Z × 9) + C – 45, ahol a T az ideális kávézás időpontja, az X az ébredés ideje, a Z a felkelés előtti szundi vagy 9 perces doomscrolling időtartamok száma, a C pedig 180 perc, vagyis a test természetes kortizolszint csökkenési ideje. Tehát például ha valaki 7:00-kor kel, egyszer szundít, akkor 7:09 perc a tényleges ébredés. Ehhez hozzáadva a 135 percet, az optimális első kávé 9:24-kor esik. A koffein hatása így 10:09-re éri el a csúcsát – épp akkor, amikor a szervezet már kevésbé pörög természetesen.
