Magyarországon 2025-re a háztartások közel háromnegyedében nem él gyermek, miközben a családtámogatási rendszer történelmi léptékűre bővült az elmúlt évtizedben. A babaváró hitel, a CSOK és az adókedvezmények látványosan növelték a házasságon belül született gyermekek arányát, ám a mélyebb demográfiai folyamatokat – a késői gyermekvállalást, az alacsony termékenységet és a szülőképes korú nők számának csökkenését – nem tudták megfordítani - derül ki a Portfolio elemzéséből.
A magyar háztartások 74,9 százaléka ma már gyermektelen, szemben a 2006-os 70 százalékkal. Az Európai Unióban még magasabb, 76,6 százalék ez az arány. A gyermekes háztartások részaránya Magyarországon húsz év alatt 30-ról 25 százalékra csökkent, ami lassú, de tartós társadalmi átalakulást jelez.
A legmarkánsabb változás a kisgyermekes családok visszaszorulásában látszik. A hat év alatti gyermeket nevelő háztartások aránya 11,7 százalékról 10,4 százalékra csökkent 2006 és 2025 között. Közben az első gyermeküket vállaló nők átlagéletkora 1980 óta több mint 6 évvel emelkedett: ma már átlagosan 29,5 éves korban szülnek először.
A kormányzati ösztönzők ugyanakkor egy területen látványos eredményt hoztak. A házasságon kívüli születések aránya tíz év alatt 47,8 százalékról 24,3 százalékra esett vissza, miközben a házasságban született gyermekek aránya 75,7 százalékra nőtt. Szakértők szerint azonban ez inkább a gyermekvállalás kereteit változtatta meg, nem pedig a megszülető gyermekek számát.
Tovább nehezíti a demográfiai helyzetet az infláció, a bizonytalan gazdasági környezet és az, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő Magyarországon. Emiatt a támogatási rendszer önmagában már nem elegendő a népességfogyás megállítására.
A gyermekes háztartások aránya egyébként Szlovákiában (35,4%), Írországban (30,8%) és Cipruson (28,2%) volt a legmagasabb. A rangsor másik végén Finnország (18,2%), Litvánia (18,4%) és Németország (19,9%) állt.
