Az Európai Parlament 2019 tavaszán szavazta meg az óraátállítás uniós szintű eltörlését. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik. A képviselők ugyanakkor egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések. Azóta viszont nagy a hallgatás, nincs előrelépés, ráadásul a járvány elleni védekezés ezt az ügyet is háttérbe szorította. Magyarország egyértelműen úgy gondolja, hogy a nyári időszámítás a jobb. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az óraátállítás eltörlésének bevezetését elhalasztják.
Mennyit nyerünk?
A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, írja az infostart. A 2017-es adat szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 100-120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország a nyári időszámításnak köszönhetően, ami az éves áramfogyasztás 1,5-3 százaléka, ez pedig 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg,országosan fejenként és évente 12 kWh, forintosítva 450-500 forint, csecsemőtől aggastyánig.
