Az év első felében a lakások forgási sebessége gyorsult, ugyanakkor a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt. A harmadik negyedévben azonban fordulat következett: minden szegmensben elmozdulás történt, a legszembetűnőbb az volt, hogy a házak esetében jelentősen, 200 napról 162 napra csökkent az átlagos értékesítési idő – derül ki az Otthon Centrum harmadik negyedéves elemzéséből, amit a Portfolio idéz.
A panelpiac továbbra is messze a legdinamikusabb szegmense jelenleg az ingatlanpiacnak: bár az értékesítési idő 50 napról 69 napra nőtt, még így is ez az ingatlantípus kerül leghamarabb új tulajdonoshoz. A régióközpontokban átlagosan 59 nap alatt találtak vevőt az eladni szándékozók, míg Budapesten és a megyei jogú városokban 70 nap körüli érték volt a jellemző. Pest vármegyében 73 nap, a kisvárosokban pedig 80 nap a panelingatlanok átlagos eladási ideje.
A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 85 nap volt a harmadik negyedévben. Leggyorsabban a budai kerületekben lehetett értékesíteni az ilyen típusú ingatlanokat, itt a sikeres tranzakcióhoz elég volt 74 nap, míg a régióközpontokban 77 napra volt szükség az eladáshoz. A megyei jogú városokban 97 nap, a vízpartok közelében pedig 130 nap volt az átlagos értékesítési idő.
A változások hátterében az Otthon Start Program áll: az eladók a várható keresletnövekedésre áremeléssel reagáltak, miközben sok vevő – főként az elsőlakás vásárlók – kivártak, amíg a program részletei pontosan kirajzolódtak. Az ingatlanpiac így egyszerre lassult és gyorsult, de egy dolog nem változott: a panellakásokra továbbra is villámgyorsan lecsapnak a vevők.
2024-ben a vármegyeszékhelyeken és a fővárosban közel 60 ezer lakóingatlan cserélt gazdát a KSH adatai szerint; ezzel a teljes országos lakáspiaci forgalom majdnem felét ezek a települések adták.
A legtöbb ingatlan Budapesten, azon belül is a XI. és a XIII. kerületben talált új tulajdonosra: ezen a két piacon egyaránt több mint 3200 eladást regisztráltak 2024-ben. Mindkét esetben a használt többlakásos ingatlanok adták a piac legnagyobb részét; a XIII. kerületben majdnem 2300 ilyen tranzakció volt, míg a XI. kerületben mintegy 1700. Az új többlakásos ingatlanok értékesítése is itt volt a legmagasabb, mindkét kerületben 800 körüli darabszámmal. Az országos lista negyedik helyére került a XIV. kerület, ahol mintegy 2800 lakóingatlan cserélt gazdát, illetve a top10-ben van még a III., a VIII. és a VII. kerület. Tavaly sűrű volt az élmezőny, hiszen már a tizedik helyhez is közel 2000 értékesített ingatlanra volt szükség. További érdekesség, hogy a lista végén is egy budapesti kerület áll: a XXIII. kerületben alig 230 eladást regisztráltak 2024-ben, ezzel az összes vármegyeszékhely is megelőzte.
A vidéki nagyvárosokat tekintve kiemelkedett Debrecen, ahol – a két élen álló budapesti kerület után – a legtöbb lakáspiaci tranzakció történt: közel 2900 ingatlan cserélt gazdát.
Érdekesség, hogy a legtöbb használt lakótelepi lakást ugyan Óbudán adták el tavaly (mintegy 1100-at), de szorosan mögötte jött a miskolci és a pécsi piac is, ezer feletti panelértékesítéssel. A vármegyeszékhelyek közül a legkevesebb – 400 alatti – adásvétel Szekszárdon történt, de Salgótarján és Zalaegerszeg sem tartozott a vásárlók fő célpontjai közé - írtuk korábban.
