2024-ben a vármegyeszékhelyeken és a fővárosban közel 60 ezer lakóingatlan cserélt gazdát a KSH adatai szerint; ezzel a teljes országos lakáspiaci forgalom majdnem felét ezek a települések adták. Az egyes nagyvárosok és kerületek között voltak érdekes különbségek a lakástípusok szerint – ezekből szemezgetett elemzésében az OTP Ingatlanpont.
A legtöbb ingatlan Budapesten, azon belül is a XI. és a XIII. kerületben cserélt gazdát: ezen a két piacon egyaránt több mint 3200 eladást regisztráltak 2024-ben. Mindkét esetben a használt többlakásos ingatlanok adták a piac legnagyobb részét; a XIII. kerületben majdnem 2300 ilyen tranzakció volt, míg a XI. kerületben mintegy 1700. Az új többlakásos ingatlanok értékesítése is itt volt a legmagasabb, mindkét kerületben 800 körüli darabszámmal. „Az adat azért nem meglepő, mert évek óta látszik, hogy ez a két budapesti kerület a legnépszerűbb a piacon, mind a vevők, mind a beruházók körében; itt épül a legtöbb új lakás is” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Maradva Budapesten: az országos lista negyedik helyére került a XIV. kerület, ahol mintegy 2800 lakóingatlan cserélt gazdát, illetve a top10-ben van még a III., a VIII. és a VII. kerület. Tavaly sűrű volt az élmezőny, hiszen már a tizedik helyhez is közel 2000 értékesített ingatlanra volt szükség. További érdekesség, hogy a lista végén is egy budapesti kerület áll: a XXIII. kerületben alig 230 eladást regisztráltak 2024-ben, ezzel az összes vármegyeszékhely is megelőzte.
A vidéki nagyvárosokat tekintve kiemelkedett Debrecen, ahol – a két élen álló budapesti kerület után – a legtöbb lakáspiaci tranzakció történt: közel 2900 ingatlan cserélt gazdát. A hajdúsági városban szintén a használt többlakásos ingatlanok vitték a piac nagy részét, de a koncentráció kevésbé volt jellemző, mint a fővárosban: mintegy 1200 ilyen társasházi lakást adtak el. A második helyen álltak Debrecenben a használt lakótelepi lakások (930 értékesítés), míg a harmadikon a használt családi házak (570 darab). A debreceni piac pörgése évek óta érezhető, elsősorban a városban megvalósuló nagy feldolgozóipari beruházások (BMW, CATL) vonzzák a munkaerőt, és ez az ingatlanpiacra is jótékony hatással van. Hasonló folyamat figyelhető meg Szegeden, ahol a BYD megjelenése hozott hasonló élénkülést.
Érdekesség, hogy a legtöbb használt lakótelepi lakást ugyan Óbudán adták el tavaly (mintegy 1100-at), de szorosan mögötte jött a miskolci és a pécsi piac is, ezer feletti panelértékesítéssel. A vármegyeszékhelyek közül a legkevesebb – 400 alatti – adásvétel Szekszárdon történt, de Salgótarján és Zalaegerszeg sem tartozott a vásárlók fő célpontjai közé.
A legtöbb használt családi ház Debrecenben kelt el, de a második helyre pedig Nyíregyháza került – amely egyébként a teljes országos összesített listán a top 10-ben sem szerepelt. Emellett Miskolcon és Pécsett adtak még el 400-nál több használt családi házat. Új családi házból Nyíregyházán bonyolították messze a legtöbb adásvételt, mintegy 80-at, de ez országosan is az egyik legkisebb ingatlantípus-szegmens. Többlakásos téglaépületekben lévő használt lakások esetében Budapest dominál; vidéken csak Szeged és Debrecen tudott ezer fölé menni, Pécs pedig megközelítette ezt a határt. Az új többlakásos épületekben lévő lakások piaca szintén főváros-centrikus, bár néhány vidéki városban is 100 feletti tranzakciót regisztráltak – a legtöbbet, majdnem 200-at Kecskeméten.
Valkó szerint 2025-ben összességében élénkülhet a forgalom a piacon: a tavalyi 131 ezer után 150–155 ezer lakóingatlan cserélhet gazdát. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint komoly átrendeződésre nem lehet számítani az egyes típusok között, 2026-tól azonban a beinduló új fejlesztések hatására növekedhet az új lakások súlya. Ebben közrejátszik az Otthon Start program miatt megnövekvő kínálat, hiszen a budapesti és vidéki nagyberuházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások lehetnek, míg a Nemzeti Tőkeprogram a projektek finanszírozásában segít.
Olvasd el ezt is!
