A hatóságok szerint a gyanúsított, Bei W. rendszeresen tízezer euró alatti összegben fizetett, elkerülve a tranzakciók kötelező bejelentését, és a megvásárolt termékeket Hongkongba, illetve Kína egyéb részeire küldte tovább. A nyomozás során kiderült, hogy a nő több különböző személyazonosságot használt regisztrációihoz, vásárlásaira pedig két Louis Vuitton-alkalmazott segítségével kerülhetett sor. Az egyikük a gyanú szerint rendszeresen tájékoztatta a nőt az új árukészletről, különösen azokról a darabokról, amelyeknek az ára még éppen a bejelentési limit alatt van.
A vád szerint a termékeket csomagküldő szolgáltatásokkal juttatták el Kínába az úgynevezett daigou (代购) rendszer részeként. Ez a gyakorlat – amelyben külföldön vásárolt luxuscikkeket értékesítenek Kínában, megkerülve a magas importadókat – egyre gyakoribb pénzmosási eszköz az ázsiai szürkepiacokon. A Re-Hub tanácsadócég 2023 végén 74 milliárd euróra becsülte a szegmens méretét, írja a Telex.
A daigou-kereskedelem kettős hatással van a luxusiparra: bár új fogyasztói rétegekhez juttatja el a márkákat és marketingköltségeket spórolhat meg, az ellenőrizetlen csatornák révén veszélyezteti a márkaimázst, különösen a hamis termékek terjedése miatt.
A holland hatóságok a Louis Vuitton Netherlands felelősségét is vizsgálják, mivel a sorozatos, nagymértékű készpénzes vásárlásoknak gyanút kellett volna kelteniük. Bár a luxuskereskedőkre nem vonatkoznak ugyanolyan szigorú bejelentési kötelezettségek, mint a bankokra, szokatlan vásárlói viselkedés esetén ők is kötelesek lépni. A Louis Vuitton és anyavállalata eddig nem kommentálta az ügyet.
Mindeközben az LVMH csoport adózott eredménye 2025 második negyedévében 22%-kal, 5,7 milliárd euróra esett vissza, míg árbevétele 4%-kal csökkent. A luxuscikkek piaca eközben továbbra is vonzó célpont a pénzmosók számára: 2024-ben világszerte több mint 400 milliárd dollárt költöttek luxustermékekre.
