A kínálatban számos felfedezésszámba menő főmű szerepel: klasszikus kincsek, modernista remekek és kortárs különlegességek, valamint olyan művészettörténeti ritkaságok, amelyek új fejezetet nyithatnak a magyar modernizmus történetében.
A VILÁGSZÍNVONALÚ CSÚCSPONT: VASZARY JÁNOS
Az árverési kiállítás kiemelkedő sztárja Vaszary János Siesta (1907) című kompozíciója: a modern magyar festészet egyik legfontosabb, korai impresszionisztikus főműve, a nagy sikerű Park-sorozat előfutára. A negyvenéves, már befutott festő 1907-ben, az impresszionisták nyomán vonult ki a dús füvű parkba, hogy megörökítse a napernyős hölgyeket a kert ölén. Az egymást felerősítő színkontrasztok, a lágy, táncoló ecsetgesztusok és a teljes festői szabadság Monet legjobb magyar tolmácsolójává avatják Vaszaryt. A kivételes, ihletett remekmű számtalanszor reprodukált ikon a szakirodalomban – most először kerül aukciós térbe ebben a rangban és kontextusban.
SZOBOTKA IMRE: EGY ELFELEDETT IRÁNYZAT VISSZATÉR
A másik művészettörténeti bombát Szobotka Imre 1912–1913 körül, Párizsban festett Kubista csendélet című alkotása jelenti: elsőrangú múzeumi kvalitású főmű a magyar kubizmus elfeledett világából. A magyar kubizmus feltárása csak az elmúlt évtizedben indult meg, de már most olyan nagyszabású felfedezéseket ígér, mint korábban a magyar vadak. A most árverésre kerülő alkotás régóta ismert a szakirodalomban, és még a párizsi Le Musée d'Art Moderne de la Ville kiállításán is szerepelt 2000–2001-ben, olyan szupersztárokkal együtt, mint Picasso, Chagall vagy Juan Gris. A magyar múzeumok – kivéve a korán lépő pécsi Janus Pannonius Múzeumot – csupán néhány kisebb, szerényebb művet őriznek Szobotka forradalmi, korai korszakából; a Magyar Nemzeti Galéria csak későbbi posztkubista vásznakat és akvarelleket. Ezért Szobotka színgazdag kompozíciója okkal tekinthető az izmus kapitális ikonjának – ritka lehetőség, múzeumi kaliberű visszatérés.
CZÓBEL BÉLA: KÉT FELFEDEZÉS EGY LEGENDÁTÓL
A francia modern festészet nagymesterétől, Czóbel Bélától két felfedezésszámba menő ritkaság érkezik. A korai, vibrálóan eleven Fiú a domboldalon (1903–1904) még a fiatal festő nagybányai korszakának ikonikus darabja – abból az időből, amikor C-vel írta alá a nevét. A másik, Német kisváros (1922–1923 körül), az első világháború utáni berlini periódus expresszionista remeke, a Die Brücke szellemi közegében születve. A meseszerű, expresszív főművet eddig csak fekete-fehér fotókról ismerte a szakma; a lappangó festmény archív képe még a szentendrei Czóbel Béla Múzeum Wanted kiállításán is szerepelt. Most teljes valójában, az eredeti színek pazar teljességében látható – szenzációs visszatérés egy elveszett korszakból.
ÚJ NÉV, ÚJ PANTHEON: KROCSÁK EMIL
A leleplezett művészettörténeti titkok sorát gazdagítja Krocsák Emil felfedezése. A csak beavatottak által ismert életmű hosszú évtizedekig rejtőzködött, most pedig egy kivételesen izgalmas, egyiptomizáló art deco főművel, a Kék akt (1930) című kompozícióval lép elő. A mű stíluskísérlet és korszakos minőség egyszerre – helyet követel az ismeretlen szerző számára a két világháború közötti festészet panteonjában.
A MODERN MAGYARSÁG NAGY TÖRTÉNETE – ÚJRAMESÉLVE
A Kieselbach Galéria kínálatában hosszasan sorolhatók a korai magyar modernizmus főművei:
- Lehel Mária: ritka Nyolcak-remek
- Boromisza Tibor: kétoldalas, vad felfedezés-kép
- Bernáth Aurél: a magyar avantgárd koronája, a Graphik mappa
Ez a válogatás nem egyszerű aukció, hanem történelmi újraszituálás: olyan művek kerülnek egy térbe, amelyek átírják, kiegészítik
TUDOMÁNYOS IGÉNYŰ DOKUMENTÁCIÓ
A gazdag, meglepetésekkel teli aukciós kiállítást számtalan tanulmánnyal kísért, kétkötetes katalógus dokumentálja – gyűjtői értékkel bíró, tudományos alapmű a korszak iránt érdeklődők számára. A Kieselbach Galéria téli aukciója nem egyszerű esemény, hanem korszakos fordulópont: múzeumi szintű, revelatív bemutató, amely élőben írja újra a magyar modern művészet történetét. 2025. december 14-én nemcsak egy aukció lesz – hanem egy nagy visszatérés, egy nagy felfedezés, egy új kánon születése.
