Télen túlságosan magassá válhat a lakás levegőjének páratartalma, ami egyrészt egészségügyi kockázatot jelent, hiszen a penész és a háziporatkák is kedvelik a párás környezetet, másrészt a páralecsapódás hosszabb távon komolyan károsíthatja a fabútorainkat. Ez ellen a legkönnyebben rendszeres szellőztetéssel védekezhetünk – főleg fürdés, zuhanyzás, főzés után –, lehetőség szerint gyors kereszthuzattal, olyan időszakokban, amikor nem túl szennyezett a kültéri levegő. Emellett célszerű csökkenteni a beltéri párakibocsátást is, amire jó megoldás a ruhaszárító gép. Ez a készülék ugyanis a textíliákból elpárologtatott nedvességet összegyűjti és vagy egy tartályban tárolja, vagy közvetlenül a lefolyóba vezeti, így az nem kerül a levegőbe. Az sem mellékes kényelmi szempont, hogy nem kell minduntalan elővenni és elrakni a szárítóállványt, nem kell napokig kerülgetni a száradó ruhákat.
- A tudatos szárítás már a mosásnál kezdődik, így bátran használjunk akár 1200-1400-as fordulatú centrifugálást: több víz távozik a textíliákból, így végül a szárítógép is rövidebb ideig és kevesebb áram felhasználásával dolgozik.
- A mosógépből kivett ruhákat válogassuk külön az anyaguk típusa és vastagságuk szerint.
- Ellenőrizzük a bevarrt címkén található szimbólumokat, hogy egyáltalán betehető-e az adott ruhadarab a szárítógépbe, és ha igen, milyen hőfokot válasszunk. Fontos, hogy ne szárítsunk a gépben gumiból vagy műanyagból készült, vagy azt tartalmazó ruhákat, például kötényeket, székhuzatokat, függönyöket, konyharuhát vagy fürdőszobaszőnyeget, hiszen ezek a hő hatására deformálódhatnak.
- A legjobb szárítási teljesítmény és az energiatakarékos működés érdekében pedig ügyeljünk a maximális töltési kapacitásra, azaz ne terheljük túl a készüléket túl nagy töltettel.
- A szárítási folyamat során leváló apró textilszálakat összegyűjtő szöszszűrőt minden használat után ki kell tisztítani, de időnként érdemes alaposabban, meleg, szappanos vízzel is átmosni. Az eltömődött szűrő nem csak az energiahatékony működést gátolja, de akár tűzveszélyhez is vezethet.
- Ha a készülék nincs bekötve a szennyvízlefolyóba, a kondenzvíz-tartályt is minden szárítási ciklus után ki kell üríteni. A kellemetlen szagok megelőzése érdekében a gép ajtaját teljesen vagy résnyire nyitva hagyhatjuk egy rövid ideig, hogy használat után átszellőzhessen a dob.
- A készüléket tágas, jól szellőző helyiségben kell elhelyezni, ahol a légmozgás nincs korlátozva. Ezt figyelembe véve a szárítógépet – ellentétben például egy mosogatógéppel – nem szabad hagyományos módon beépíteni, hanem szellősebb helyet kell neki tartani a bútorzatban, minden esetben a gyártó előírásait követve.
- Ha a szárítógép rendelkezik külső szellőzőnyílással, azt egyrészt mindig szabadon kell hagyni, másrészt pedig rendszeresen ellenőrizni, tisztítani szükséges, hiszen, ha a felgyülemlett por akadályozza a légáramlást, azzal jelentősen meghosszabbodhat a szárítási idő.
- Ha a gépünk kondenzátora nem öntisztító, akkor időszakosan – a gyártó ajánlása szerint – ezt is ki kell takarítani, mert az eltömődés gátolja a hatékony hőcserét.
„Ha ezeket a tanácsokat megfogadva, tudatosan használjuk a szárítógépünket, azzal egyrészt csökkenthetjük a készülék energiafelhasználását, másrészt meghosszabbíthatjuk az élettartamát” – emelte ki Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai termékspecialistája.
Olvasd el ezt is!
