A felmérés alapján a magyar lakosság tulajdonhoz való ragaszkodása továbbra is kiemelkedő uniós viszonylatban: a legalsó kereseti tizedbe tartozók 88, míg a legfelső tizedbe tartozók 93 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban vagy annak tulajdonos hozzátartozójaként. Ez az arány azonban elfed egy jelentős szociális mintázatot. A legkevesebbet keresők – és különösen a fiatalok – jelentős része nem önálló ingatlantulajdonos vagy bérlő, hanem az anyagi korlátok miatt kénytelen a szülői házban maradni.
Az ingatlanok állapota és kora között szembetűnő az eltérés. A legalsó tizedbe tartozók 65 százaléka 1981 előtt épült, régebbi ingatlanokban él, míg a legjobban keresőknél ez az arány 42 százalék. A modern, 2000 után épült és 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű otthonok egyértelműen a felső tized kiváltságai.
A zsúfoltság és a komfortfokozat terén még drasztikusabb a szakadék:
Túlzsúfoltság: A legalsó tizedben élők 16,2 százalékánál kevesebb mint 15 négyzetméter jut egy lakóra, ami több mint háromszorosa a legfelső tizedben mért 5,2 százalékos értéknek.
Klíma és infrastruktúra: A legjobban keresők 54 százalékának otthonában van légkondicionáló, míg a legalsó tizednél ez csupán 20 százalék. A szennyvízelvezetés hiánya szinte kizárólag az alsó rétegeket érinti (4,5%).
Fűtés: A felső tizedben a vezetékes gáz és az áram a jellemző, míg a legalsó csoportban jóval gyakoribb a fatüzelés.
A kereseti megoszlás jelentős területi egyenlőtlenségeket mutat. A legmagasabb keresetűek elsősorban Budapesten (ahol minden kerületben a felső tized dominál), a fővárosi agglomerációban és az észak-dunántúli járásokban összpontosulnak. Ezzel szemben számos északkeleti járásban a teljes munkaidőben dolgozók 30-40 százaléka is a legalsó országos kereseti tizedbe szorul.
Demográfiai szempontból a 30–49 év közötti korosztály van a legkedvezőbb helyzetben, ahol többen tartoznak a felső tizedbe. Érdekesség, hogy míg a legalsó kereseti tizedben a nők (52%), addig a legfelsőben a férfiak (67%) vannak többségben – igaz, a 35–49 éves jól keresők körében már csaknem egyenlő a nemek aránya. A KSH ugyanakkor megjegyzi: a statisztika kizárólag a bejelentett főállású munkabéreket tükrözi, a vállalkozói jövedelmeket, a szürke/fekete gazdaságot és a tőkejövedelmeket nem tartalmazza. Bővebben és táblázatokkal a KSH adatairól a Portfolio cikkében lehet olvasni.
