Amikor egy rokonunk vagy barátunk ingyen költözik be a lakásunkba, a megállapodást szívességi lakáshasználatnak nevezzük. Jogilag ez jellemzően haszonkölcsönnek minősül, amelynek legfontosabb sajátossága, hogy a beköltöző nem fizet bérleti díjat.

A lakás fenntartásával járó költségeket főszabály szerint a használó viseli. A feleknek érdemes előre tisztázniuk, pontosan ki fizeti a rezsit és az egyéb kiadásokat. Különösen arra kell figyelni, hogy a tulajdonos ne kapjon rendszeresen olyan pénzösszeget, amely valójában a lakáshasználat ellenértékének tekinthető. Ez ugyanis már bérleti jogviszonyra és adófizetési kötelezettségre utalhat.

Ezt érdemes beleírni a szerződésbe

Bár a megállapodáshoz általában nincs szükség ügyvédre, érdemes írásban rögzíteni a feltételeket. Egy megfelelően elkészített, két tanúval is aláíratott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat lehet. Szerepeljen benne a felek neve és adatai, az ingatlan címe, a beköltözés időpontja, valamint az, hogy a használat határozott vagy határozatlan időre szól.

Nem szabad elfelejteni kitérni a rezsifizetésre, a lakás állapotának megőrzésére és a kiköltözés feltételeire. A beköltöző a tulajdonos hozzájárulása nélkül másnak nem engedheti át a lakás használatát. Ha mégis megteszi, az ebből eredő károkért is felelőssé válhat.

1
Mikor kérheti vissza a lakást a tulajdonos?

Határozatlan időre kötött haszonkölcsön esetén a tulajdonos 15 napos felmondási idővel megszüntetheti a megállapodást. Határozott időnél ez az általános szabály nem alkalmazható.

Más esetekben is lehetőség nyílhat a felmondásra, például rongálás, nem rendeltetésszerű használat vagy a felek közötti viszony megromlása miatt. A szerződés a lakás visszaadásával, illetve a használó halálával is megszűnik. Fontos azonban, hogy a felmondási idő lejárta nem jogosítja fel a tulajdonost az önkényes kilakoltatásra. Ha a lakó nem költözik ki, jogi eljárásra lehet szükség.

Az írásos szerződés a beköltöző számára is hasznos, így ugyanis a lakcímbejelentéshez nincs szüksége a tulajdonos külön hozzájárulására. A bejelentett lakcím azonban önmagában nem jogosít fel senkit a lakás használatára. Ha a megállapodás megszűnik, a lakcímkártya sem biztosít jogot a további ottlakásra.

(Hóvége)

2