Az elmúlt időszakban évről évre nagyjából ugyanannyi házassági vagyonjogi szerződést kötöttek közjegyzők közreműködésével. Figyelembe véve, hogy eközben az esküvők száma folyamatosan csökkent (2021-ről 2024-re mintegy egyharmadával), ez azt jelzi, hogy arányaiban nő a vagyonjogi tudatosság a házasok vagy házasságot tervezők körében.
Leggyakrabban azok kötnek házassági vagyonjogi szerződést a közjegyzők tapasztalatai szerint, akik egy válás után újraházasodnak. Ezzel le tudják választani a korábbi házasságukban keletkezett vagyont és adósságokat az újtól. Azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha a házastársaknak több kapcsolatból született gyermekük.
Törvényes vagyonjogi rendszerben a házastársak közös vagyonába fő szabály szerint azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Különvagyon marad ugyanakkor többek között az a vagyon, amellyel valamelyik fél a házassági életközösség kezdetén már rendelkezett, illetve az is, amit a házasság alatt örököl vagy ajándékba kap.
A házassági vagyonjogi szerződésben azonban akár teljesen felül lehet írni a törvényi szabályozást: meghatározhatják például, mi tartozzon közös vagyonba, mi maradjon különvagyon, és hogyan viseljék az egyes vagyoni terheket.
Tipikus oka a vagyonjogi szerződés megkötésének, ha az egyik vagy mindkét fél cégtulajdonnal rendelkezik, többgenerációs családi vállalkozás tagjai, több vagy jelentős értékű ingatlanjuk, egyéb értékes ingóságuk van. Vállalkozást, autót, bank- és értékpapírszámlákat is gyakran nevesítve teszik a különvagyon részévé.
Ugyanakkor sokan élnek az általános és teljes vagyonelkülönítéssel is, hogy a házasfeleknek ne keletkezzen egyáltalán közös vagyonuk. Különösen gyakori ez mozaikcsaládok esetén.
„Kevesen tudják, hogy a vagyonjogi szerződés nagyobb biztonságot nyújthat a házastársaknak, mert egyes tartozások esetén megóvhatják vele a családi vagyont” – hangsúlyozza Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A szerződés nemcsak a vagyon, hanem az adósság elkülönítésére is szolgál, hiszen egy vállalkozói csőd vagy egy vissza nem fizetett céges hitel bizonyos esetekben a házastársi közös vagyont is érintheti. Ha a szerződés pontosan rögzíti, mi számít közös vagyonnak és mi különvagyonnak, az egy későbbi tartozás esetén is segíthet megóvni a másik házastárs vagyonát.
Akkor is hasznos a vagyonjogi szerződés, ha valaki az előző házasságban közösen vett fel hitelt egy lakásra. Hiába lett a válás során az egyik volt házastársé az ingatlan, a kölcsön visszafizetéséért alapesetben mindketten egyetemlegesen felelnek, még az új házastárssal közös vagyonnal is. Ezért az érintett félnek célszerű lehet vagyonjogi szerződésben rendeznie, hogy a korábbi kapcsolatból eredő kötelezettségek ne keveredjenek az új házasság vagyoni viszonyaival.
A bankok is kérhetik
Ha valaki házasságban él, de egyedül vesz fel egy lakáshitelt és házastársát nem vonja be adóstársként, akkor a bank is feltételnek szabhatja a házassági vagyonjogi szerződés megkötését, amelyben meghatározzák, hogy a hitelből megszerzett az adós különvagyonába tartozik. A közjegyzői tapasztalatok szerint 2025-ben, az Otthon Start program indulását követően, több ilyen ügyben is kértek közjegyzői közreműködést.
Nem elég megkötni
Egy házassági vagyonjogi szerződés harmadik féllel, például egy bankkal szemben csak akkor hatályos, ha bejegyezték a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába, vagy a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A bejegyzést a házastársak, illetve élettársak személyesen és közösen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes vagy a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől. Nemcsak frissen kötött, hanem régebbi házassági vagyonjogi szerződést is be lehet jegyeztetni.
A jogi közreműködés biztosíték
Aki házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést akar kötni, annak mindenképpen közjegyző vagy ügyvéd közreműködését kell kérnie, az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták. Ez biztosíték arra, hogy mindkét fél akarata érvényesüljön, és biztosan tudatosan, befolyásmentesen hozzanak döntést vagyonukról
Olvasd el ezt is!
