Múlt csütörtökön hirdették ki a felvételi ponthatárokat, így rekordot jelentő 140 427 jelentkező tudta meg, hogy felvették-e valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A ponthatárok kihirdetését követően jellemzően az ingatlanpiacon is megkezdődik a mozgolódás, elvégre az otthonuktól távoli intézménybe felvett diákok számára égetővé válik, hogy szeptembertől megoldják a lakhatásuk kérdését. Ha egy diák nem tud vagy nem akar kollégiumban lakni, és a túlzottan nagy távolság miatt a szülői ház sem opció, akkor bizony szembesülni fog a venni vagy bérelni dilemmájával.
A lakbérindex szerint 2026 első negyedévében Budapesten 273 ezer forint volt az átlagos havi lakbér. A legalacsonyabb lakbérekkel Észak-Magyarországon találkozhatunk, ahol átlagosan 149 ezer, az ottani megyei jogú városokban pedig 152 ezer forintot kérnek el bérleti díjként.
Mi a helyzet a vásárlással? 1,3 millió forintos négyzetméterárral és 40 négyzetméteres alapterülettel számolva 52 millió forintra jön ki a vételár. Ha ezt 20%-os önerő mellett szeretnénk megvásárolni, akkor 41,6 millió forint lakáshitelre lenne szükségünk, amelynek a jelenlegi kamatkörnyezetben 304–318 ezer forint között mozogna a havi törlesztőrészlete.
A bérleti díj előnye azonban gyorsan elillanhat, így a bérlők akár már a második évben is azon kaphatják magukat, hogy hosszú távon a vásárlás olcsóbbnak bizonyulhat. Arról nem is beszélve, hogy a bérleti díjak emelkedésével párhuzamosan az ingatlan értéke is jó eséllyel emelkedni fog.
Az Otthon Start Program keretein belül a diák akár szülővel együtt is vehet fel hitelt, így elméletileg az is egy opció, hogy nem piaci, hanem kamattámogatott hitelből vegyék meg az ingatlant. Az OSP-hitel fix, 3%-os kamata mellett a 41,6 millió forintos hitel törlesztőrészlete havi 228 ezer és 231 ezer forint között mozogna, ami már önmagában alacsonyabb, mint a 273 ezer forintos havi bérleti díj. Ebben az esetben tehát már az első pillanattól fogva sem lehet kérdés, hogy melyik éri meg jobban.
Persze sok a bizonytalansági tényező. Nem tudható, mennyivel emelkednek az ingatlanárak, a bérleti díjak, megragad-e a fiatal az egyetemen vagy másik városban folytatja életét/tanulmányait (akkor már nyűg lehet egy ilyen lakás).
A Bank360.hu oldal számításai itt olvashatóak bővebben.
Jó hír a lakást keresőknek: Budapesten az idei év első negyedévében 1,9%-kal emelkedtek, a második negyedévben viszont 0,6%-kal mérséklődtek a lakásárak, így az éves növekedési ütem előbb 15,9%, majd 8,3% volt a szóban forgó időszakokban.
A második negyedévben a vidéki városokban is 0,6%-os lakásár-csökkenés volt megfigyelhető, így éves szinten a lakásár-emelkedés 15,6%-ra csökkent. A községekben pedig 2,8%-os árcsökkenést regisztrált a jegybank, így az éves lakásár-növekedés itt 9,3%-ra lassult a KSH friss adatai szerint.
