Az államilag támogatott, fixen 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitel megjelenése drámai változást hozott a hazai hitelpiacra. Mivel a program lehetővé teszi, hogy a feltételeknek megfelelő első lakásvásárlók a megszokott 20 százalék helyett akár mindössze 10 százalékos önerővel is ingatlanhoz jussanak, a magas hitelfedezeti (LTV) arányú kölcsönök száma valósággal kilőtt az elmúlt időszakban.

A Biztosdöntés.hu által feldolgozott friss jegybanki adatok szerint azonban mostanra némi visszarendeződés látható a piacon. A márciusban megkötött új jelzáloghitel-szerződések 15,1 százalékánál volt 80 százalék feletti az LTV-mutató – vagyis a szerződések mintegy 15 százalékánál nem érte el az önerő a 20 százalékot. Ha a szerződések volumenét, azaz az összeget vesszük alapul, ez az arány még magasabb, 18,9 százalékos volt.
 

Ezek a számok ugyan elmaradnak a tavaly novemberben mért történelmi csúcstól (amikor a szerződések több mint 20 százalékánál, az összegszerű részarányt tekintve pedig 24,4 százalékban regisztráltak 80 százalék feletti LTV-t), de még mindig a korábban megszokott szint többszörösét jelentik.

A szakértők szerint a kismértékű csökkenés hátterében az állhat, hogy a bankok a saját bírálati folyamataik során továbbra is óvatosak. Bár a jogszabály engedi a 10 százalékos önerőt az első lakásukat vásárlóknak, a pénzintézetek a hiteligénylők anyagi helyzete és az ingatlanok lokációja alapján sok esetben ennél szigorúbbak, és továbbra is elvárják a 20-30 százalékos saját erőt a biztonságos hitelezés érdekében.
 

1
Ezek a legnagyobb hibák lakáshitel igénylésekor

A közelmúltban a Bankmonitor summázta a legnagyobb hibákat lakáshitel igénylésekor. Pénzügyi oldalról az egyik legnagyobb tévedés az igazolható jövedelem túlbecsülése és a fennálló kötelezettségek elhallgatása. A bankok szigorúan ellenőrzik a számlakivonatokat, és az olyan tételek, mint a rendezetlen KHR-státusz, a rejtett hitelek, a folyószámlahitel állandó kihasználása vagy a szerencsejátékhoz kapcsolódó utalások drasztikusan rontják a hitelképességet. Emellett a bírálati gyakorlat és az elfogadható jövedelemtípusok köre bankonként eltérő, így az alapos előzetes tájékozódás hiánya végzetes lehet.

A másik kritikus terület maga az ingatlan. Sokan kizárólag a vételárral kalkulálnak, és nem győződnek meg a lakás valós értékéről. Az önerő nagyságát ugyanis nem a vételár, hanem az értékbecslő által megállapított forgalmi érték határozza meg. Jogi és technikai problémák – például a rendezetlen térképmásolat, a hiányos használati megosztási szerződés, a statikai repedések vagy az új építésű ingatlanoknál az e-napló hibás vezetése – szintén meghiúsíthatják a fedezetként való elfogadást, vagy jelentősen elnyújthatják a folyósítást. Ezen buktatók elkerülése érdekében az előzetes értékbecslés és a hitelbírálat elengedhetetlen lépések a biztonságos lakásvásárláshoz.

2