Jelentős növekedést hozott az egészségpénztári megtakarítások lakáshitel-törlesztési célú felhasználásában az a jogszabálymódosítás, amely eltörölte a korábbi féléves várakozási időt és a befizetések azonnali „átcsatornázását” tette lehetővé.
Tavaly a pénztártagok az MNB adatai alapján az egy évvel korábbihoz képest több mint másfélszer nagyobb összeget, közel 5 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami a pénztári szolgáltatások összértékének 4,2 százalékát jelentette. A növekedés az idén is folytatódik, hiszen az első negyedévben kifizetett 1,7 milliárd forint már 5,5 százalékos részesedést takar.
A most érvényes szabályozás értelmében a pénztártagok a bruttó minimálbér 15 százalékáig (ez az idén 48 420 forint) használhatják fel befizetéseiket havonta lakáshitel‑törlesztésre. Egy évre vetítve ez 581 ezer forintot jelent, amely után 20 százalékos személyi‑jövedelemadó visszatérítés jár. Ha tehát valaki kihasználja a havi maximumot, 2026‑ban 116 ezer forint adójóváírásra, azaz lényegében állami hiteltámogatásra jogosult, csak az egészségpénztáron keresztül megvalósított hiteltörlesztése miatt. (Ez jóváírás a következő adóévi bevallást követően érkezik az egészségpénztári számlára.) Szintén fontos, hogy mivel a konstrukció adóstársakra is vonatkozik, párok vagy társ-hitelesek esetén a kedvezmény duplázható. Ketten együtt így évente közel negyedmillió forint adóvisszatérítést kaphatnak, ami egy jelzáloghitel 25 éves futamideje esetén akár 5 millió forint megtakarítást jelenthet a jelenleg érvényes szabályok alapján - írja a Prémium Egészségpénztár közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által publikált, 2026 áprilisára vonatkozó adatok szerint 262,4 milliárd forint volt az újonnan felvett lakáscélú hitelek szerződéses összege. Ez 95,7%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakában felvett 134,08 milliárd forinthoz képest.
116,07 milliárd forintot tett ki az új személyihitel-szerződések volumene, ami az idén márciusi 121,26 milliárd forinthoz képest ugyancsak némi visszaesést jelent. Ugyanakkor az is igaz, hogy év/év alapon kifejezetten jelentős, 28,3%-os bővülésről beszélhetünk, elvégre 2025 áprilisában 90,45 milliárd forint személyi hitel került kihelyezésre.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 8,12 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött szerződések összege, ami 17,4%-os visszaesést jelent éves alapon.
21,32 milliárd forint összegben vettek fel babaváró hitelt a magyar házaspárok, ami 25,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 16,96 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor az is igaz, hogy az idén márciusi, hosszú hónapok óta először bővülést jelentő 23,12 milliárd forinttól elmaradt az áprilisi eredmény (-7,8%).
A munkáshitel kihelyezése pedig éves alapon és az előző hónaphoz viszonyítva is visszaesett idén áprilisban. A 8,91 milliárd forint kihelyezés 49,5%-kal kisebb a tavaly áprilisi 17,65 milliárd forintnál, de az idén márciusi 11,34 milliárd forintnál is 21,4%-kal kisebb.
