A legmagasabb fizetések idén a regionális vezetői pozíciókhoz kapcsolódnak. A több országért vagy régióért felelős ügyvezetők, regionális vezérigazgatók bruttó havi bére tipikusan 5,9 millió forint. Az ipari vállalatoknál a gyárigazgatói pozíciók is kiemelkedően fizetettek: az 500 fő feletti cégeknél a tipikus havi bér 4,94 millió forint, míg az 500 fő alatti vállalatoknál 3,62 millió forint.
A legjobban fizetett funkcionális vezetők között a pénzügyi és a technológiai területek emelkednek ki. A regionális pénzügyi igazgatók havi keresete 3,8 millió forinton alakul. Az informatikai vezetők közül a CIO-k, vagyis az informatikai igazgatók 3,58 millió forintos, a technológiai igazgatók (CTO) pedig 3,4 millió forintos tipikus havi alapbérrel szerepelnek.
A kereskedelmi és az ellátásilánc-vezetői pozíciókban szintén magas alapbér és számos juttatás jellemző. A regionális értékesítési igazgatók tipikus havi alapbére 3,38 millió forint, a regionális beszerzési igazgatóké 3,28 millió, a regionális ellátásilánc-igazgatóké pedig 3,59 millió forint.
Nem lesz könnyű megtartani a menedzsereket a következő időszakban. A munkahelyváltásra nyitott vezetők aránya ugyanis elérte a 76 százalékot, ami 10 százalékpontos emelkedést jelent az előző évhez képest – derült ki a Wyser Search Kft. kutatásából. Ezen belül az aktívan állást keresők aránya 23-ról 30 százalékra nőtt, azoké pedig, akik ugyan nem keresnek új munkahelyet, de meghallgatnának egy jó ajánlatot, 46 százalékra emelkedett.
A kutatás szerint a vezetők 81 százaléka optimistán tekint a következő évre, szemben a 2025-ben mért 49 százalékkal. A felmérés egyik érdekes megállapítása, hogy éppen a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban legoptimistább vezetők keresnek a legnagyobb arányban aktívan új állást, körükben 38 százalék volt ez az arány.
Elsősorban azok a vezetők keresnek új állást, akiknek az idei évben elmaradt a béremelésük, illetve annak mértéke nem haladta meg az érzékelt inflációt – mondta Mihályi Balázs, a toborzócég vezetője. „A megtartáshoz a megfelelő mértékű, 5-8 százalék közötti béremelés mellett szükséges, hogy a vezetők szakmailag motiválónak érezzék a feladatokat, amelyeket végeznek. Ha a kettő közül az egyik is hiányzik, akkor elgondolkodnak a váltáson, különösen most, hogy egyre bizakodóbbak a gazdaság jövőjével kapcsolatban” – fogalmazott.
A vezetői munkában is egyre nagyobb teret nyer a mesterséges intelligencia. Ennek egyik legvitatottabb része, amikor a menedzserek az elbocsátásokról szóló döntésekben is gép véleményére támaszkodnak. A ResumeTemplates.com friss, 1000 amerikai vezető bevonásával készült felmérése pedig rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia már nemcsak a toborzásban, hanem a leépítési folyamatokban is meghatározó szerepet játszik. A megkérdezettek 59%-a elismerte, hogy használja az MI-t annak meghatározására, kit bocsássanak el, 58% pedig a konkrét felmondások előkészítéséhez is igénybe veszi a technológiát. Ugyanakkor 91%-uk állítja, hogy felülbírálná a gép javaslatát, ha nem ért vele egyet.
Kaliforniában új törvényt fogadtak el, amely korlátozza a munkáltatókat abban, hogy kizárólag mesterséges intelligenciára támaszkodva bocsássanak el vagy fegyelmezzenek munkavállalókat. A jogszabály értelmében minden döntést emberi felülvizsgálatnak is kell kísérnie. Erről bővebben itt írtunk.
