Az egy kontármunkára jutó átlagos kár 688 345 forintra esett, ami a 2021 óta mért legalacsonyabb érték. (Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkereset 523 300 forint volt.) Az átlagos kár 2021-ben 753 ezer, 2022-ben 738 ezer forint volt, majd 2023 és 2025 között tartósan 800 ezer forint fölé emelkedett, tavaly pedig 842 137 forinton tetőzött. Innen következett be az idei, több mint 153 ezer forintos visszaesés.
„A kárösszeg csökkenése azonban nem járt együtt a kontármunka gyakoriságának mérséklődésével: az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, szemben a 2025-ös 14,54 százalékkal. Vagyis a probléma gyakorisága lényegében változatlan maradt, miközben az okozott átlagos anyagi veszteség jelentősen csökkent” – mondta Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója.
A kontármunka ráadásul nem szűk réteg problémája. A felnőtt lakosság 38 százaléka számolt be arról, hogy élete során már szenvedett anyagi kárt kontármunka miatt. Ez enyhe csökkenés a 2025-ben mért 40 százalékhoz képest, de továbbra is azt jelenti, hogy tízből közel négy magyar felnőttnek van személyes tapasztalata kontárkárral.
A lakosság építőipari szakmákról alkotott véleménye 2026-ban enyhén romlott: az Építőipari Bizalmi Index átlaga a tavalyi 3,60-ról 3,54 csillagra csökkent az ötfokú skálán, ami továbbra is „átlagos munkát” jelent. A szakemberek megítélésében területileg is jelentős különbségek vannak. A legmagasabb Építőipari Bizalmi Indexet Nógrád vármegyében mérték, ahol a szakemberek átlagosan 3,97 csillagot kaptak. Heves 3,82 csillaggal következett. A legalacsonyabb értékelést Veszprém vármegyében mérték, 3,21 csillaggal. Budapesten 3,41, Pest vármegyében pedig 3,58 csillag volt az átlag.
Idén minden vizsgált szakma megítélése romlott, igaz, többnyire csak kis mértékben. A legjobb értékelést idén is a villanyszerelők (3,76 csillag), a víz- és gázszerelők (3,68 csillag) és a gépészek (3,66 csillag) kapták. A lista végén a burkolók (3,43 csillag), a kőművesek (3,36 csillag) és a generálkivitelezők (3,29 csillag) állnak.
„A romló értékelések ugyanakkor nem feltétlenül jelentik azt, hogy a szakemberek rosszabb munkát végeznek. „A szakemberek megítélésének romlása mögött nem feltétlenül rosszabb szakmai teljesítmény áll. A piac évek óta bizonytalan, ami a megrendelőket is kifárasztotta. Óvatosabbak és árérzékenyebbek lettek, és szigorúbban ítélik meg, mit kapnak a pénzükért” – mondta Markovich Béla.
A kutatás arra is utal, hogy a megrendelők tudatosabban választanak szakembert. A lakosság 76 százaléka legalább alkalmanként megnézi a szakember közösségimédia-oldalát, 43 százalék pedig mindig vagy gyakran teszi ezt. A szakmai jelenlét bizalmat is épít: tízből hét ember bizalmát növeli, ha a szakember rendszeresen bemutatja munkáit és szakmai tartalmakat oszt meg. Közben új információforrásként megjelent a mesterséges intelligencia is: a felnőtt lakosság 31 százaléka használt már AI-t építőipari munkákkal kapcsolatos tájékozódásra.
Olvasd el ezt is!
