Az uniós átlag 12,8%: a rangsor élén Svédország áll, ahol a gazdaságilag aktív felnőttek csaknem 39%-a tanult valamit 2023-ban, míg a lista végén Bulgária található, mindössze 1,4%-os részvételi aránnyal. Magyarországhoz hasonló tanulási hajlandóságot mutat Németország, Szlovákia és Csehország is.

Az egész életen át tartó tanulás statisztikái a felnőtt lakosság képzési aktivitását tükrözik, amely egyre fontosabb mutató a gyors technológiai változások, a munkaerőpiac átalakulása és a gazdasági szerkezetváltások miatt. A rendszeres továbbképzés és az új készségek elsajátítása elengedhetetlen a versenyképes munkavállalói jelenléthez – jegyzi meg az Economx.

A tanulási kedv hiányán túl egy másik súlyos probléma is kiderül a KSH adataiból: 2024-ben közel 70 ezer olyan ember élt Magyarországon, akinek még általános iskolai végzettsége sem volt, a felnőttoktatás keretében pedig mindössze 744-en fejezték be sikeresen a nyolcadik osztályt. Az ennyire alacsony részvétel hosszú távon a társadalmi egyenlőtlenségek mélyüléséhez is vezethet.