A növekedés mögött már nem ugyanaz a világgazdasági környezet áll, mint a 2008 utáni években. Az olcsó pénz, az alacsony infláció és a gyors globalizáció időszakát egy töredezettebb, geopolitikai feszültségekkel terhelt, inflációs kockázatokkal kísért korszak váltotta fel. A legvagyonosabbak számára ma nem csupán az a kérdés, hogyan gyarapítsák tovább a vagyonukat, de az is, hogyan őrizzék meg annak értékét.
Afelől nincs kérdés, hogy az Egyesült Államok jelenleg is a globális vagyonteremtés központja. A frissen létrejött ultragazdagok 41 százaléka az USA-ban jelent meg, részben az amerikai gazdaság mérete és tőkeképző ereje miatt. Amerika részesedése a globális ultragazdag népességből 2021 és 2026 között 33-ról 35 százalékra nőtt, 2031-re pedig akár 41 százalékig emelkedhet. Kína ezzel szemben veszített relatív súlyából: részesedése 18-ról 17 százalékra csökkent, az előrejelzés szerint pedig 2031-re 15 százalékra mérséklődhet.
India viszont egyre erősebb szereplő a vagyonvilág térképén. Az ország 2026-ban már a globális ultragazdagok 2,8 százalékát adta, szemben az öt évvel korábbi nagyjából 2 százalékkal. A Knight Frank szerint 2031-re az indiai ultragazdagok száma további 5 ezer fővel, 25 ezer fölé nőhet. A leggyorsabb bővülést Indonéziától, Szaúd-Arábiától, Lengyelországtól és Vietnámtól várják, de Közép-Európából Románia is kiugróan szerepel. Lengyelországban 2021 és 2026 között 109,2 százalékkal, Romániában 93 százalékkal, Csehországban 67,4 százalékkal nőtt az ultragazdagok száma.
Régiós bontásban Észak-Amerika vezet: 2026-ban a teljes állomány 37 százalékát adta, 2031-re pedig 43 százalékra nőhet a súlya. Az Ázsia–Csendes-óceán térség 31 százalék körüli részesedéssel következik, Európában pedig 183 953 ultragazdag él. A Közel-Kelet is erősödött: részesedése öt év alatt 2,4-ről 3,1 százalékra nőtt.
A gazdagok egyre tudatosabban választanak országot, adózási környezet, jogbiztonság, üzleti kapcsolatok, életminőség és kockázatok alapján. London továbbra is fontos pénzügyi és kulturális központ, de Dubaj, Hongkong, Szingapúr és az olasz városok szintén erősödnek. A családi vagyonkezelők, vagyis a family office-ok szerepe szintén nő: világszerte nagyjából 10 ezer ilyen szervezet működik, amelyek ma már nem pusztán adminisztrálnak, hanem befektetéseket keresnek, szakértőket alkalmaznak és globális jelenlétet építenek.
