A Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2025-ben több mint 7 700 nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközésben Magyarországon. Ezek zöme, több mint 6 ezer eset őzzel való ütközés volt, ami 15,5%-os emelkedést jelent a 2024-es számokhoz képest, de a szarvassal való ütközéses esetek száma is mintegy 20%-kal emelkedett.
Egy 2024 tavaszi jogszabályváltozás kimondta, ha a baleset a járművezetőnek nem felróható módon történik, az elpusztult vad értéke nem követelhető tőle.
A vadásztársaságnak akkor kell megfizetnie az autóban keletkezett kárt, ha bizonyítható, hogy a vad közvetlenül a vadásztársaság tevékenysége miatt menekült az útra (pl. éppen terelővadászatot vagy hajtást tartottak az út közelében). A közútkezelő pedig akkor, ha autópályán vagy kerítéssel lezárt autóúton a kerítés hiányos.
A legtöbb esetben, egy „sima”, természetes vadmozgásból eredő ütközésnél azonban az autós saját járműkárát senki más nem téríti meg.
Ebben az esetben a teljes körű casco vagy külön vadkárra szóló kiegészítő biztosítás adhat védelmet, a konkrét feltételeket azonban mindig ellenőrizni kell - - írja a Bank360.hu portál.
Amennyiben megtörténne a baj, úgy a vadelütés után rendőrt kell hívni, a helyszínt nem szabad egyszerűen elhagyni, dokumentáljunk fotókkal, és az elpusztult állatot nem szabad elvinni (utóbbi lopásnak minősül). A rendőrség értesíti az illetékes vadászatra jogosultat, a helyszíni dokumentáció pedig a későbbi kárrendezésnél is fontos lehet.
