Újabb veszélyes, invazív kártevő fenyegeti a hazai agráriumot: a szakemberek jelzése szerint közvetlenül a magyar országhatár előtt jár a japán cserebogár (Popillia japonica). A zárlati karanténkárosítónak minősülő rovar Ázsiából és Észak-Amerikából kiindulva érte el az európai kontinenst, a szomszédos országok közül pedig már Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is megtelepedett az Agroinform írása szerint. Bár Magyarország területe egyelőre mentes tőle, a szakértők szerint a behurcolás és a felbukkanás kockázata rendkívül magas, megjelenése pedig évente akár 2,4 milliárd eurós veszteséget is okozhat az Európai Unió mezőgazdaságának.
 

A legnagyobb problémát a rovar rendkívüli falánksága és széleskörű tápnövény-kínálata jelenti. Az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) csaknem 100 olyan növényfajt tart számon, amelyet a kártevő előszeretettel tizedel. A gyümölcsösökben az alma, a szilva, a mogyoró és a szőlő van a legnagyobb veszélyben, míg a szántóföldi kultúrák közül a kukorica és a spárga állományaiban okozhat drasztikus pusztítást. A kifejlett, fémesen csillogó zöld fejű és barna szárnyú bogarak június végétől augusztus elejéig rajzanak, és csoportosan támadva a levelek puhább részeit rágják le, jellegzetes csipkés, vázszerű maradványokat hagyva maguk után.

A kifejlett egyedek pusztítása mellett a föld alatt fejlődő lárvák (pajorok) is komoly károkat okoznak, mivel a növények gyökereit rágják el. A nőstények életük során akár 60 petét is leraknak a talajba, a kikelő lárvák pedig ősszel a föld mélyebb rétegeibe húzódva vészelik át a telet, hogy aztán tavasszal bebábozódva újabb generációként bújjanak elő. Mivel a laikusok könnyen összetéveszthetik a hazai cserebogárfajokkal, a hatóságok fokozott éberségre intenek. Ha valaki gyanús, a potroh oldalán fehér szőrpamacsokkal díszített bogarat észlel, haladéktalanul köteles értesíteni a Nébih-et vagy az illetékes vármegyei kormányhivatalt.
 

1
Ami viszont már itt van

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata június végén megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét Beregsurány térségében. A helyi erdőségben kihelyezett csapda a kiemelt jelentőségű zárlati károsító két kifejlett példányát fogta meg. A bogár akár tömeges kőrispusztítást is okozhat, ezért a Nébih a szükséges növény-egészségügyi intézkedések részeként fokozott ellenőrzést rendelt el. A károsító észlelése nem csak hazánkban, de az egész Európai Unióban a kőrisrontó karcsúdíszbogár első igazolt előfordulása.

2