Végre kezd talpra állni a hazai gesztenyeipar, csakhogy a 2024-es termés brutálisan rossz. Nagy fogyasztók volnánk, de jövőre még drágább lehet a szelídgesztenye.
Elmaradt a megszokottól az idei szelídgesztenye-termés, pedig 2023-ban is csupán 150-300 tonna közt alakult az országos mennyiség, ahogy az óévben közzétett számok szerint is. Csak most épp az alsó értékhez esik közelebb a hozam. Utoljára 2022-ben termett itthon 200-500 tonna szelídgesztenye, de akkor a gazdasági helyzet szaggatta a termesztők zsebeit.
A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet által végzett felmérés szerint a termőterület nem nőtt, közel 281 hektár jut a szelídgesztenyének már évek óta. A növény imádja a csapadékot és a magas páratartalmat, ezekből idén nem sok jutott neki. Különösen Vas és Somogy vármegyében összpontosulnak az ültetvények 75 és 72 hektárnyi termőterülettel, majd Zala 60-nal csatlakozik a dobogóra.
Az agrárkamara szerint semmi ok a pánikra, amúgy is egész Európa küszködik a visszaeső mennyiségekkel, de szerintük nem lesz hiány gesztenyéből. Ez persze nem túl megnyugtató információ: évek óta importra szorulunk szelídgesztenyéből, és az európai krach miatt nem kérdés a 2025-ös áremelkedés.
„A magyarok nagy gesztenyefogyasztók. Évente 3000 tonna gesztenyés terméket gyártanak a magyar cégek. Ennek egy része export, de a többi a hazai polcokról fogy el. Ez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztás a tízszerese az idehaza megtermett gesztenyének” – mondta el lapunknak Rimár Gergely, a Prima Maroni Kft. egyik ügyvezető igazgatója.
Az egyik legismertebb magyarországi gesztenyefeldolgozó cég évente átlagosan 450 és 500 tonna közti gyümölcsöt vásárol kizárólag külföldről. Ugyanis a héjas magyar verziót nem tudják feldolgozni, csak a hámozott külföldi jöhet szóba náluk. Ezért a feldolgozási tapasztalatban erős Portugáliából és Olaszországból fedezik a szükségletüket, amiből aztán 80%-ban a magyar polcra is kerülnek termékek.
Szenvednek a fák
Rimár Gergely szerint a gesztenyét sem kíméli az éghajlatváltozás, évről évre egyre gyérebb a termés, ami persze árfelhajtó hatású. Az óév végéig ők biztos nem emelnek a termékeik árán, mert még tavalyi terméssel dolgoznak. Az idei betakarítás eredménye fogja meghatározni a 2025-ös áremelkedést, márpedig az semmi jóval nem kecsegtet.
A szelídgesztenye piaca az elmúlt években kissé megroppant, a gazdasági körülmények, a pandémia és a háború is nyomot hagyott rajta. Rimár szerint 2023 közepén fordult meg a trend, ekkor már érezhető növekedés volt. Mivel ők importból látják el a vállalatot, a magyar szelídgesztenye-termés nem lesz rájuk hatással, de ha az olaszoknál is ilyen mértékben szenvednek a fák, az már megmutatkozhat a feldolgozott termékek árában is.
Külcsín és belbecs sincs
A termesztők nemcsak arra panaszkodnak, hogy kevesebb a gesztenye, a minőség is visszaesett. Kisebb, szottyosabb szemeket tudnak szüretelni, és ezek vitamintartalma sem közelíti meg a korábban ismert csemegéét. A NAK hangsúlyozza, hogy a külföldi gesztenye kívül-belül tényleg kicsit fényesebb.
„Míg külföldön a legtöbb helyen már fajták szerint válogathatnak a vásárlók a gesztenyéből, itthon ezt jellemzően nem írják ki a kereskedők. Holott igencsak nagy különbségek vannak az egyes fajták íze, állaga között. A fajták feltüntetésével erősödne a vásárlói tudatosság is, hiszen ha valamelyik már bevált a vevőnek, legközelebb is azt keresi majd” – írta a NAK.
