Magyarország is képviseltette magát a Saudi Agrofood élelmiszeripari kiállításon. A tejtermék-helyettesítők jól szerepelhetnek a régióban és Ázsiában, hiszen a tejcukorérzékenyek aránya jóval nagyobb, mint Európában.
A hatalmas arab ország, amely nevét főként az olajárak alakulásával kapcsolatban hallhatjuk a hírekben, egyre jobban nyit a külvilág felé. Ez a nyitási folyamat 2017-ben kezdődött, amikor is Mohammed bin Szalmán asz-Szaúd koronaherceg elindította az ország felkészítését az olajkorszak utáni időkre. Ugyanis több vélemény szerint, és ezeket a szaúdi vezetők is komolyan veszik, annak kornak, amiben az olaj volt a legfontosabb nyersanyag, lassan vége lesz. Azzal számolnak, hogy bár még sok tízéven át komoly exportcikk marad az olaj, a jövedelmezősége jelentősen csökkeni fog. És ennek ellensúlyozására, sok más arab országhoz hasonlóan, a pénzügyi és turisztikai szektor fejlesztésébe kezdtek. Ez utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos légitársaság indított közvetlen járatot Budapestről is több Szaúd-Arábiai városba, és a Magyarországról oda érkezők vízummegszerzése sem számít bonyolult kihívásnak.
Októberben Rijádban agrár-élelmiszeripari kiállítást rendeztek
Azonban nem csak a turisták, hanem az ipar, így az agrár-élelmiszer-ipar is könnyebben talál utakat ebbe a hatalmas országba. Így több európai cég is képviseltette magát a most októberben megtartott agrár-élelmiszeripari kiállításon is. A kiállítás elnevezése, a „Saudi Agrofood” volt, ami a „mezőgazdaság” és az „élelmiszer” kifejezéseket ötvözi, ezáltal megvilágítja az esemény tematikus fókuszát: az élelmiszerek teljes termelési ciklusát, a mezőgazdaságtól a fogyasztásig, vagy ahogy divatosan mondják, a termőföldtől az asztalig. A kiállítást Szaúd-Arábia fővárosban, Rijádban tartották a Riyadh International Convention & Exhibition Center-ben, amely a régió üzleti eseményeinek központjaként ismert.
Különböző ágazatokból – ideértve a termelést, a feldolgozást, a csomagolást és az élelmiszer-disztribúciót – érkeztek ide kiállítók, hogy bemutassák innovációikat, szolgáltatásaikat és termékeiket. A bemutatott termékek köre az élelmiszertechnológiától, a különféle élelmiszerektől és italoktól az élelmiszer-feldolgozás és csomagolás speciális megoldásaiig terjedt.
„A kiállításon szinte az összes nagy élelmiszer-exportőr ország képviseltette magát, így Olaszország, Hollandia, vagy éppen Oroszország vállalatai sem hiányozhattak. Hihetnénk azt, hogy minden ilyen nagy rendezvény, legyen az megtartva Szingapúrban, Párizsban, vagy éppen itt, Rijádban, pont ugyanolyan, de nem. A gasztro-kultúra, az éghajlati viszonyok és lehetőségek, mind-mind más kérdésköröket helyeznek fókuszba”– beszélt tapasztalatairól Dr. Németh Csaba élelmiszer-mérnök, c. egyetemi-tanár, aki kint járt a kiállításon.
Fotó: CONTENTNMORE
Miért is jöhet itt szóba egy magyar tejtermék-helyettesítő innováció?
Szaúd-Arábiában például komoly létjogosultsága lehet a magyar tojásfehérje-alapú tejtermék-helyettesítőknek is. Ennek egyik oka, hogy Ázsiában a tejre érzékenyek aránya jóval magasabb az Európainál. A laktozerzekeny.hu adatai alapján az észak-indiaiaknál 27%-s, dél indiaiak esetén 70%-s, libanoniaknál 78%-s, közép ázsiaiak (kazah, kirgiz, türkmen, üzbég), esetén 80%-s, mongoloknál 88%-s, kínaiaknál átlagosan 93%-s, délkelet- ázsiai embereknél (Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam – csak hogy az ismertebb országokat említsük) 98%-s a tejcukorérzéken. Ráadásul az itteni kevésbé ár-érzékeny fogyasztói réteg nyitottabb lehet egy tojásfehérjéből készült, ezáltal a rizsből, zabból készült tejtermék-helyettesítőknél drágább tejtermék-alternatívákra. Persze annak tudatában, hogy ennek magas fehérje-, alacsony szénhidrát- és zsír-tartalma élettanilag sokkal kedvezőbb. (x)
