Úgy tűnik, hogy vége a tavaszi fagyoknak

Megérkezett a legújabb agrometeorológiai előrejelzés. Jó hír a gyümölcstermesztő gazdáknak, hogy valószínűleg a mai volt az utolsó fagyos éjszaka.


Melegszik és csapadékosabbra fordul az időjárásunk

A következő napokban délnyugati, majd nyugati irányból érkező ciklonok határozzák meg időjárásunkat, így az eddiginél melegebb és csapadékosabb időre van kilátás. Péntek hajnaltól délnyugat felől főként a Dunántúlon és a középső országrészben ered el az eső, majd kora este déli irányból záporok, zivatarok érkeznek, melyekből szombat reggelig többfelé várható csapadék. Vasárnap és hétfőn ismét többfelé öntöznek záporok, és a jelenlegi számítások szerint kedden este újabb csapadékzóna érkezik. Így a hét végéig 5-20 mm közötti csapadékra van kilátás, majd a jövő hét első felében is hasonló mennyiség eshet. Melegszik az idő, a hajnali fagyok megszűnnek. Pénteken már csak az észak-magyarországi fagyzugokban lehet gyenge fagy, de a legtöbb helyen a következő napokban 5 fok fölött alakulnak a minimumok, csak vasárnap reggel lehet ennél északkeleten kissé hűvösebb. A legmelegebb órák hőmérséklete pénteken a borult, csapadékos időben többnyire még 15 fok alatt alakul, szombaton viszont már megközelíti, vasárnap az ország nagy részén meg is haladja a 20 fokot, és a jövő hét első felében is 17-22 fokos maximumok lesznek jellemzők. Az 5 cm-es talajhőmérséklet is emelkedik, és a hétvégétől országszerte tartósan meghaladja a 10 fokot – írja a met.hu.

Így állunk most

Az őszi vetések az ország döntő részén március legvégén, április elején kellően megáztak, várják a melegebb időt. A búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár, a repce pedig a legtöbb helyen zöldbimbós, de van, ahol már virágzik.

A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten az alma piros bimbós, a szilva, a körte és a cseresznye is teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás vége felé, a kajszin láthatók a terméskezdemények. A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tett kárt illetve az akác bimbóit károsította.

A március utolsó és április első hetében hullott csapadéknak köszönhetően az ország nagy részén jelentős lendületet vett a vegetáció fejlődése, látványosan növekedett a zöld tömeg mennyisége. A természetes vegetáció és az őszi vetések egyaránt sokat zöldültek. Kisebb mértékű növekedés az index értékében az északkeleti országrészben és a Dunántúl északi felén figyelhető meg, ahol az alacsonyabb hőmérséklet okozza az elmaradást.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, többnyire 35 és 55 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint a 2021-es, de a sokéves átlagtól 15-25 foknappal elmaradva.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 80-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 130 mm-t is meghaladja a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első két dekádjában is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

The Conversation

Ne hagyd ki!