Az általános élelmiszer-inflációnak a felét sem érte el a dió éremelkedése az elmúlt 12 hónapban. Így is sokat drágult, viszont idén szerencsésebb helyzetben lehetnek azok, akik hagyományos diós bejglivel készülnek az ünnepekre, mint másfajta süteményekkel.
Kevésbé drágult a dió, mint más élelmiszerek
Éves alapon 21,1 százalékos volt az általános infláció októberben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Az elmúlt egy évben a háztartási energia (64,4 százalékkal) után az élelmiszerek (40 százalékkal) árszintje emelkedett a leginkább.
Azonban kedvező hír az ünnepi diós bejgli rajongóinak, hogy a dió ára fele annyit sem emelkedett, mint amekkora az élelmiszer-infláció, sőt, úgy tűnik, hogy az általános infláció szintjét sem érte el.
Igaz, így is sokkal drágább lett az elmúlt egy évben. Amíg tavaly októberben átlagosan 4860 forintot kértek a dióbél kilójáért, addig idén októberben 5750 forintot, ami 18,3 százalékos áremelkedést takar. Tehát a növekedés jelentős, de átlag alatti.
Hullámhegyek és -völgyek a hazai diótermelésben
A magyarországi diótermés az 1990-es évek közepén 3 ezer tonna körül alakult, azonban az elmúlt évek telepítései nyomán 2019-ben 6,8 ezer tonnára emelkedett. A szakértők a 2021. évi diótermést az ország nyugati részén közepesnek, a keleti részén jónak ítélték. Magyarországon a héjas dió külkereskedelmi egyenlege pozitív, mivel az importja nem számottevő: 2021 január és november között 23 tonna volt. A héjas dió kivitele volumenében 6 százalékkal 478 tonnára (értéke 12 százalékkal 443 millió forintra) nőtt ugyanekkor - áll az AKI elemzésében.
A hazai diótermő területek mérete növekedést mutatott az elmúlt évtizedben. Tíz évvel ezelőtt alig haladta meg a 3 ezer hektárt, addig jelenleg több mint 8 ezer hektár. Ebből a termőkorú ültetvények területe 5-6 ezer hektár. Magyarországon az éves termés egy átlagos évben 7 ezer tonna körül alakul, de egy jobb évben elérheti a 10 ezer tonnát. Az előállított dió elsődleges termelési értéke évi 4-6 milliárd forint. Azonban az utóbbi években tapasztalt klímaváltozás mellett a növényvédelmi problémák is kedvezőtlenül befolyásolták a dió hazai termeszthetőségét – írja az Agrárszektor.
Dióágazati gondok
A hazai diók 32-36 mm-es gyümölcsmérete az éghajlatváltozás miatt az utóbbi években csökkent. Ennek szövődményeként mérséklődött az ára és a hozam is. Mindezek miatt a magyar héjasdióexportunk évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá esett, a dióbélből a kivitelünk pedig a korábbi 2 ezer tonnáról nagyjából 500 tonnára zuhant. Ezzel egyidőben 600 tonnáról 1,2 ezer tonnára nőtt a behozott dióbél volumene.
Továbbá megszűnt az az előnye is a magyar diónak, hogy korábban a szezonban elsőként jelent meg az európai piacokon. Emellett új, jelentős exportőrök is megjelentek a nemzetközi kereskedelemben, mint például Ausztria, Chile, Kína és az USA.
Mindezek mellett még egy probléma felütötte a fejét a termelésben az előző években: a dióburok-fúrólégy. Magyarországon először 2011-ben azonosították ezt az inváziós légyfajt, azóta elterjedt az országban. A nőstények a petéket a diótermés zöld burkába helyezik el. Ahogy a lárvák táplálkoznak, besüppedő foltok jelennek meg a dióburkon. A burok rothadásnak indul, és rászáradhat a dióra, a dióbél pedig összezsugorodik, megfeketedik, megpenészedik. A légy lárvái a termés 90-95 százalékát tönkre tudják tenni.
