Fokozatosan szorult ki a magyar dió a nemzetközi piacról az elmúlt években. Ennek okai közé sorolhatók az éghajlatváltozásnak tulajdonítható termesztési és növényegészségügyi problémák, valamint a piaci nehézségek. Manapság sok magyar gazdának törik bele a foga a diótermelésbe.
Korábban jól ment a hazai dióágazat
3 ezer hektárról több mint 8 ezer hektárra (amelyből 5-6 ezer hektár a termőkorú ültetvény) nőtt a hazai diótermő terület mérete az elmúlt évtizedben. Egy átlagos termésévben nagyjából 7 ezer tonna dióra számíthatunk idehaza, azonban egy jobb évben a mennyiség elérheti a 10 ezer tonnát. A megtermelt dió termelési értéke nagyjából évi 4-6 milliárd forint.
Ahogyan arról EBBEN a cikkünkben írtunk, a termőterület növekedésében fontos szerepe volt annak, hogy korábban kedvező piaci pozícióban volt a magyar dió. Emellett többen úgy tartották, hogy gondozás nélkül is képes termést hozni a fa, azért érdemes ültetni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint ez a vélekedés sok termelőt vezethetett tévútra. A jövőben csak azok maradhatnak versenyképesek, akik jó szaktudás, megfelelő tőkeellátottság, modern termesztés-technológia és gépesítettség mellett termelik a diót.
Dióágazati gondok
A hazai diók 32-36 mm-es gyümölcsmérete az éghajlatváltozás miatt az utóbbi években csökkent. Ennek szövődményeként mérséklődött az ára és a hozama is. Mindezek miatt a magyar héjasdióexportunk évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá esett, a dióbélből a kivitelünk pedig a korábbi 2 ezer tonnáról nagyjából 500 tonnára zuhant. Ezzel egyidőben 600 tonnáról 1,2 ezer tonnára nőtt a behozott dióbél volumene.
Továbbá megszűnt az az előnye is a magyar diónak, hogy korábban a szezonban elsőként jelent meg az európai piacokon. Emellett új, jelentős exportőrök is megjelentek a nemzetközi kereskedelemben, mint például Ausztria, Chile, Kína és az USA.
Mindezek mellett még egy probléma felütötte a fejét a termelésben az előző években: a dióburok-fúrólégy. A HelloVidék arról ír, hogy Magyarországon először 2011-ben azonosították ezt az inváziós légyfajt, azóta elterjedt az országban. A nőstények a petéket a diótermés zöld burkába helyezik el. A peterakás helyén 10–12 nap múlva kisebb sötét elszíneződés lesz. Ahogy a lárvák táplálkoznak, besüppedő foltok jelennek meg a dióburkon. A burok rothadásnak indul, és rászáradhat a dióra, a dióbél pedig összezsugorodik, megfeketedik, megpenészedik. A légy lárvái a termés 90-95 százalékát tönkre tudják tenni.
Drágább lesz a dió
A dió idei ára köthető lesz a tavaszi fagyok miatti terméskieséshez, a kártevők munkájához, illetve a védekezéshez ellenük, valamint a munkaerő drágulásához is.
